Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa, ennél ugyanis jóval több tényleges napi új eset lehet. Merkely Béla a lapnak adott interjúban hangsúlyozza, hogy a H-UNCOVER országos reprezentatív epidemiológiai kutatás is kimutatta:

A regisztrált esetszám nyilván függ a lakosság szűrési hajlandóságától, sajnos nem mindenki megy el szűrni, aki találkozott a környezetében pozitív esettel, vagy koronavírussal összefüggő tüneteket észlel magán – indokolja a tényleges és a regisztrált esetek száma közötti különbséget a Semmelweis Egyetem rektora.

Abból, hogy mennyi lesz majd a harmadik hullám legmagasabb napi estszáma, pontosabban meg lehet becsülni, hogy mennyi ideig tart a mostani hullám – véli Merkely. Szerinte ha tovább tudjuk növelni az oltottak számát, és a következő hetekben legalább annyi embert be tudnak oltani, mint a múlt héten, akkor május közepén várható a lecsengés. Jelentős szigorítások esetén azonban az esetszámok növekedése két héten belül megállhat.

Hozzátette:

még akkor is, ha az átfertőzöttek száma több millió is lehet. Mint ismert, a nyájimmunitást ugyanis a víruson már átesettek és az oltottak számának összege adja, és természetesen van átfedés.

Annak kapcsán, hogy vajon lesz-e ennyi ember, aki kéri az oltást, azt mondja, jelenleg úgy látja a környezetében, hogy minden második ember utasítja el a vakcinát, ám a rektor optimista, szerinte előbb-utóbb belátják az emberek, hogy az immunitás megszerzésének két útja van: az egyik, ha megfertőződünk, a másik, ha kérjük az oltást.

– szögezi le. Hozzáteszi, hogy aki eddig megúszta a fertőzést, azt nem az immunitásának, hanem elsősorban a szerencséjének köszönheti, így csak idő kérdése, hogy megkapja. A másik út az oltás, ami nemcsak biztonságos, de sokkal hosszabban tartó immunitást és védettséget ad, mint amikor valaki megfertőződik – véli Merkely.

Továbbá elmondta, hogy egyetért az oltási rend változtatásával. Mint ismert, a napokban az operatív törzs arról döntött, hogy a rendelkezésre álló vakcinákkal nem tartalékolnak, azokkal inkább beoltják azokat, akik még nem kaptak oltást. Mint mondja, így még több magyar állampolgárt tudnak megvédeni. „Az első oltás a lényeges, annak van nagyobb jelentősége” – mondja, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatok is azt mutatták, hogy két-három héttel a beadása után az első adag Pfizer-vakcina akár a 70 százalékos hatékonyságot is elérheti, sőt ez a szám akár 80-ra is emelkedhet, még akkor is, ha a második oltást később kapja meg az illető. És hasonló a helyzet a Moderna és az Astra Zeneca vakcinája esetében.

– emeli ki. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy vannak olyan vakcinák, ilyen a Szputnyik V is, amelyek esetében az első és a második oltás nem egyezik meg, vagyis a másodikat nem lehet elsőként beadni, így a második oltás időbeni eltolásának nincs értelme. Szerinte ebben az esetben nem is érdemes eltolni a második oltás idejét. Ez azonban csak erre a vektorvakcinára érvényes, a többinél ugyanis az első és a második összetétele megegyezik.

Annak kapcsán, hogy mennyire kombinálhatók az oltások, és hogy mondjuk a kínai Sinopharm-vakcinára lehet-e oltani mondjuk mRNS-vakcinával, azt mondja, hogy nem javasolt, de elméleti akadálya nincs.

– véli. Az mRNS-vakcina például úgy működik, hogy egy RNS segítségével viszik be a szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének információját. A vektorvakcinánál egy humán- vagy csimpánzadenovírusba – ez nem okoz az embernél megbetegedést – „teszik bele” a koronavírus fehérjéjének genetikai kódját. Gyakorlatilag a fehérje ugyanaz a két oltás esetében, amiből pedig az következik, hogy elméletileg a két vakcina kombinálható, mert nem okoz problémát a betegnek.

Egyetlen dolog okozhat gondot – jegyzi meg –, mégpedig az, ha ugyanazt az adenovírust kettőnél többször kapjuk meg. Ez azért gond, mert a harmadszor kapott adenovírus ellen a szervezet azonnal ellenanyagot kezd termelni, vagyis abban a pillanatban megsemmisíti, ahogy bejut a szervezetbe, így pedig egész egyszerűen hatástalan lesz az oltás. Ha tehát szükség lesz még egyszer beoltani, akkor két Szputnyik V-oltást követően mRNS-sel vagy Sinopharmmal kell majd immunizálni.

Merkely elmondta továbbá, szerinte nehéz megmondani, hogy több-e a súlyosabb eset, mint a második hullámban. De hozzátette, abban biztos, hogy nagyon sok a súlyos eset, ami a kórházi felvételek számából is látszik. Szerinte elképzelhető, hogy emögött az van, hogy nagyon sok a tünetmentes vagy enyhe tünetes eset. Ezt viszont nem lehet pontosan látni, a különböző variánsok okozta betegséglefolyás közti különbséget is úgy lehetne pontosan felmérni, ha meghatározhatnák az átfertőzöttséget, ami pedig elég nehéz.

A Semmelweis Egyetemen kezeltek száma egyébként a héten már mintegy 10 százalékkal meghaladta a novemberi csúcsot, míg az intézmény intenzív osztályainak 60-65 százalékát teszik ki a covidos betegek – mondja lapunknak Merkely Béla, az egyetem rektora. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az intenzív osztályokon természetesen nemcsak koronavírusos betegeket ápolnak, így azok jóval telítettebbek.

Mindenesetre az biztos, hogy az új mutánsok sokkal jobban fertőznek, mint az eredeti, úgynevezett vadvírus, ezért

– emeli ki. Mint mondja, az eredeti vírusváltozat úgynevezett reprodukciós rátája vagy R-értéke – ez mutatja meg, hogy egy beteg hány embert képes megfertőzni – akkor, ha semmilyen korlátozó intézkedést nem alkalmaznak, átlagosan 2,7. Vagyis egy ember átlagosan majdnem háromnak adja át a fertőzést. A brit, a dél-afrikai, a brazil variánsok R-értéke 3-4, vagyis jóval gyorsabban tudnak terjedni, mint az eredeti. Márpedig ezt a tényt számításba kell venni, amikor a nyájimmunitást próbálják megbecsülni, az eredeti vírus esetében 60 százalékos védettség (átoltottság vagy átfertőzöttség) is elég, ám 3-as R-értéknél már 66, 4-nél meg 75 százalékra volna szükség.

Ezért is nagyon fontos, hogy minél hamarabb minél több embert beoltsanak, mert annál kisebb a mutánsok kialakulásának esélye. Márpedig a mutánsokat a járvány hozza létre, ha nagyon sok ember megfertőződik, akkor annak a folyamatnak a során, amikor a vírus a mi sejtjeink segítségével megsokszorozza magát, nagyobb az esély, hogy hibázik, vagyis az eredetitől különböző genetikai állományú vírus jön létre. Az esetek 99 százalékában egyébként a mutáns kevésbé fertőzőképes, mint az eredeti, de sajnos a fennmaradó kevesebb mint egy százalék

Merkely felhívja a figyelmet arra is: amellett, hogy Magyarország elérje a nyájimmunitást, az is cél, hogy a lehető legtöbb ország szintén elérje, mert a járvány globális probléma, a mutánsok kialakulásának esélyét csak a mihamarabbi oltással lehet minimalizálni. Mint mondja, bár az új oltóanyagok a koronavírus legérzékenyebb pontját képesek eltalálni, és rendkívül hatásosak, de mivel szűk spektrumúak, sajnos megvan rá az esély, hogy ha az eredeti vírus úgy mutálódik, hogy a tüskefehérje genetikai állománya is módosul, nem lesznek hatásosak.

A gyerekek oltása kapcsán azt mondja, hogy bár a jelenlegieket 16-18 éves kor alatt nem ajánlják, nem vagyunk messze attól, hogy hamarosan ők is immunizálhatók legyenek. Azoknál a legkisebbeknél, akik elkapták, ritkán átmeneti autoimmunszerű kórkép alakulhat ki, tüdőgyulladást és annak szövődményeit 10–14 éves korban láttak először. Jelenleg hat ilyen beteg van a gyerekklinikán, ők a remdesivirtől jól gyógyulnak. Mint mondja, nagyon súlyos megbetegedéssel gyermekek esetében nem találkoztak, lélegeztetőgépre senkit nem kellett tenni a vírus miatt.

Az egyre több helyen olvasható tévhit kapcsán, miszerint az oltás meddőséget okozhat, azt mondja, hogy kizárt, sőt annak, aki gyermeket szeretne, érdemes mihamarabb oltással védettséget szereznie, mintsem átesni a betegségen, mert az utóbbi ezerszer jobban megviseli a szervezetet, mint az oltás.