Az út keretében ellátogatott két, a bevándorlás által nagymértékben érintett szigetre, Számoszra és Híoszra is. Személyes interjúk útján lehetősége nyílt kormánypárti politikusokkal, egyetemi tanárral, nemzetközi szervezet képviselőjével és egyéb NGO-k munkatársaival beszélni.

A szakmai látogatás általános tapasztalata, hogy a görögök összességében humanitárius szemüvegen keresztül tekintenek a 2015-ben kirobbant migrációs válságra, mely alapján morális kötelességüknek tekintik az Európába érkezők megsegítését, illetve tartós befogadását. Ugyanakkor több interjú során is elhangzott, hogy

A turizmus több helyen gyakorlatilag megszűnt, a közszolgáltatások hozzáférhetősége és minősége drámai mértékben romlott, illetve érezhetően nőtt a bűncselekmények száma is. Szinte valamennyi interjúalany kiemelte, hogy komoly problémát okoz a görög központi kormányzat és a helyi apparátusok közötti kommunikáció, koordináció hiánya, illetve többen csalódottságuknak adtak hangot az Európai Unió elégtelen fellépése miatt.

Azonban a kritika tárgya nem a határvédelemben nyújtandó segítség hiánya, hanem a kialakult társadalmi válsághelyzet okozta károk enyhítésének elmaradása, valamint a migrációs folyamatok megfelelő menedzselésének kudarca. Általános vélemény volt továbbá, hogy az EU-nak és a tagállamoknak szolidárisnak kell lenniük a probléma és a terhek megosztásában, miközben a kibocsátó régiók támogatása mellett nyitva kell tartani Európa kapuját az érkezők előtt.