Menjetek külföldre tanulni és hozzátok haza a tudást!
2016.10.28. 12:28
Az államtitkár kifejtette:
jelenleg a diákpopulációnak mintegy 10 százaléka tanul külföldön, ennek nőnie kell, 20 százalékra vagy még annál is többre. A felsőoktatási stratégia azt tartalmazza, hogy a külföldi hallgatók száma 2024-re 15 százalékra emelkedjen, most ez az arány 9 százalék.
Elmondta azt is, hogy a rendszerváltás idején, 1989-91 között mintegy 100 ezer hallgató járt a magyar felsőoktatási intézményekbe, majd rövid idő alatt ez a szám 450 ezerre nőtt. A korábbi elitoktatás nyitottá vált mindenki számára. Később a demográfiai okok miatt a szám csökkenésnek indult, de 300 ezer körül stabilizálódott.
Az oktatási államtitkár értékelése szerint a felsőoktatási rendszer a legstabilabb rendszer volt, ami hozzájárult a társadalmi mobilitáshoz is, s képes volt arra is, hogy a létszámbeli ugrást kezelje, ami igen látványos fejlődést eredményezett.
Rámutatott az elmúlt években a nagyobb léptékű reformok megvalósultak, sebességváltás történt a felsőoktatásban.
A kihívások között említette a változások felgyorsulását.
Két éve a migráció még nem volt tényező, mára a legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívássá vált
— említett egy példát.
Kitért arra is, hogy a most felsőoktatásba járó hallgatók kétharmadának olyan munkája lesz néhány évtizeden belül, amit ma még nem is lehet meghatározni.
A hallgatói létszám növekedésével ugyanakkor a tanár-hallgató közvetlen viszony megszakadt, és a bolognai rendszer sem támogatja a személyre szabott oktatást. Ugyanakkor erre a kapcsolatra szüksége van a hallgatóknak, erre megoldást kell találni az államtitkár szerint.
A kétnapos alumni találkozót az egykor Magyarországon tanuló diákok számára rendezték meg, akik hazájuk politikai, üzleti, tudományos és kulturális életében meghatározó szerepet töltenek be.
(MTI)