Az Origón megjelent írás szerint Márki-Zay Péter baloldali jelölt többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. A közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt:

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. (...) Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkremenne.”

Később, tavaly decemberben a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére előbb letagadta, hogy a minimálbér szükségtelenségéről beszélt volna, majd néhány nappal később ismét a hátrányairól beszélt: „Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés. Én ott is elmondtam természetesen, hogy a minimálbéremelésnek vannak észszerű korlátai. Egy 500 ezer forintos minimálbér például óriási munkanélküliséghez vezetne Magyarországon.” Azaz, az abszurd számokkal még ironizált is a minimálbéren Gyurcsány jelöltje.

A minimálbérről a kormány ajánlást fogalmaz meg a gazdasági mutatókat figyelembe véve. Az emelés mértékéről, azaz a következő évben hatályos minimálbérről minden esztendő végén a munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletek határoznak.

Márki-Zay szerint vannak árnyoldalai a minimálbér intézményének

De nézzük tovább, hogyan támadta nyilatkozataiban a minimálbért Márki-Zay Péter. Tavaly december 12-én a heti beszámolójában a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Nos, az, hogy megszüntetnénk a minimálbért, tehát ilyen nincs. Soha nem is volt, fel sem merült. Az, hogy a minimálbérnek vannak árnyoldalai, azt viszont már elmondtam nagyon sokszor. (...) Valójában ennek lesznek olyan áldozatai – a baloldaliaknak is sajnálattal tudomásul kell ezt vennie – hogy a minimálbéremelés az azt jelenti, hogy az a vállalkozó, akinek a dolgozója nem tud kitermelni az eddigi mondjuk 200 ezer helyett mondjuk 300 ezer forintot a vállalat számára, azokat a munkáltató el fogja bocsátani. Tehát minden hasonló minimálbér emelésnek az a kockázata, hogy dolgozókat fognak elküldeni.”

A valóság ezzel szemben az, hogy 2010-hez képest az évről évre emelkedő minimálbér mellett több, mint egymillió új munkahely jött létre. A foglalkoztatottság a csúcson van, a múlt évben több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami a rendszerváltás óta nem látott rekordot jelent. Márki-Zay Péter önmagával is ellentmondásba került, hiszen a korábban már említett 2020-as videójában azt is állította, hogy nem a kormánynak és nem a minimálbér-emelésnek köszönhető az általános bérnövekedés Magyarországon, hanem annak, hogy nincs elég munkaerő és a vállalatok kénytelenek magasabb bért fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottakat. Tehát egyszerre állítja, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, illetve azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat.

A piacra bízná a minimálbér alakulását

De a totális önellentmondás (másképpen: összevissza beszéd) sem zökkentette ki Márki-Zay Pétert, tovább folytatta a minimálbér elleni hadjáratát. Szintén a már idézett december 12-i videójában hangzott el a következő mondat: „Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként, ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket.” A baloldali jelölt tehát ismét azt bizonygatta, hogy nincs szükség minimálbérre, és közgazdászként a piacpárti ultraliberális szemléletet képviseli.

Január 2-i heti beszámolójában újabb zavaros magyarázkodásba kezdett, ismét a légből kapott, extrém 500 ezer forintos minimálbérrel példálózva riogatott, sőt szerinte már most is sok ezer vállalkozás kénytelen leépíteni a munkavállalóit. Közben azt is elmondta, hogy a világ majdnem minden fejlett országában van minimálbér. „Természetesen a minimálbérrel is ez a helyzet. A minimálbért sem akarja senki megszüntetni. Az, hogy én fölhívtam a figyelmet arra, hogy a minimálbér emelés, ha mondjuk 500 ezerre emelnénk akkor óriási munkanélküliséggel járna. Most is hallottam, hogy ha jól emlékszem, akkor több ezer, 6 ezer talán biztos, vagy 6 ezer vállalkozás lesz kénytelen leépíteni embereket a minimálbér növekedés miatt. Sajnos ilyen hatása van. Ettől függetlenül minimálbér a világ minden országában vagy szinte minden országában, a legtöbb fejlett országban mindenképpen van.”

A baloldali pártok nem szavazták meg a 200 ezer forintos minimálbért

Azt, hogy Márki-Zay Péter mit tud „talán biztosan”, nehéz értelmezni, de tény, hogy a baloldali pártok jelöltjük álláspontjához hűen nem támogatták a 200 ezer forintos minimálbért, illetve azokat az adócsökkentéseket, amelyekkel a kormány segíti a munkáltatókat a jelentős emelés kigazdálkodásában. A baloldal frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg az említett adókönnyítéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér kétszázezer forintra emelését.

Emlékezetes, hogy a 8 éves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok nyolc évéből hatban csökkent a minimálbér reálértéke, míg a jobboldali kormányzások alatt minden évben nőtt. Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között mintegy 100 százalékkal emelkedett. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.