A tárca kiemelte, hogy a honvédség újrafegyverzése, a katonai életpályamodell kiteljesítése és a toborzás mellett nagyon fontos a XXI. századi kihívásokra választ adó irányítási és vezetési struktúra kiépítése. Közölték:

az országvédelem és a NATO-szövetségesi kötelezettségek teljesítése is megkövetelte a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség Parancsnokságának (MHP) szétválasztását, valamint az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy kinevezését.

Bár a honvédelmi és haderőfejlesztési program neve Zrínyi 2026, a minisztérium rég túllépett a 2026-os terveken, és már a 2030–2032-es elérendő célokról beszélnek – derült ki a tárcának a Magyar Nemzet kérdéseire adott tájékoztatásából.

A törvényt úgy alakították ki, hogy 2019. január 1-jétől az MHP önálló szervezeti elemként működik, viszont a miniszter – akinek nem biztos, hogy van katonai előélete – szakmai kérdésekben nem maradhat katonai ismeretekkel rendelkező szakemberek nélkül. Ezért hozták létre a tárcán belül a honvédelmi államtitkárságot, és a honvédelmi államtitkárnak több évtizedes katonai tapasztalattal kell rendelkeznie.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség korábbi parancsnoka távozásával kapcsolatban a HM úgy fogalmazott: a vezérezredes azzal indokolta felmentési kérelmét, hogy maradéktalanul elvégezte feladatait.

A minisztérium hozzátette: az, hogy bizonyos feladatok más típusú vezetőt kívánnak, nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne a beosztás ellátására, aki a felmentését kéri.

A figyelmet most főként a személyi állományra, az egyéni felszerelések biztosítására, a korszerű és komfortos infrastrukturális feltételek megteremtésére kell fordítani. Kiemelten fontos továbbá a fiatalok hazafias nevelése, az utánpótlás biztosítása és a gondoskodás a nyugállományú katonákról.