Javította az Európai Bizottság (EB) a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát. 2018-ra 4 százalékot láttak a brüsszeli varázsgömbben (természetesen nem hittek a szemüknek), jövőre pedig 3,2 százalékot jósoltak a közgazdasági boszorkák.

Mint az EB csütörtöki jelentéséből kiderül: a GDP tavaly 4 százalékkal nőtt, míg 2016-ban 2,2, 2015-ben pedig 3,4 százalékos volt az emelkedés Magyarországon. 2018 első negyedévében az előző negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése.

Ez főként az erős belső keresletnek volt köszönhető, az export bővülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével. Kiemelték emellett, hogy a gazdasági hangulat derűlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építőipar teljesítményének emelkedése lassult.

A magánfogyasztás várhatóan idén is erősödni fog a növekvő foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nőni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedő állami tőkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul.

A bizottsági szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd.

A belső kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külső környezet azonban kevésbé kedvezően alakul, ugyanis a főbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Hangsúlyozták ugyanakkor: az autóipar kiemelkedő szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentős kockázati tényezőnek számít.