Nem a NATO rovására kell a védelmi képességeket fokozni, ellenkezőleg, a fejlesztéseknek az észak-atlanti katonai szövetséget is erősíteniük kell – mondta a tárcavezető, miután európai uniós kollégáival tárgyalt Brüsszelben.

Rámutatott, hogy támogatni kell a két szervezet együttműködését, egyebek mellett az illegális bevándorlás kezelése, a nyugat-balkáni országok kapacitásépítése, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a katonai mobilitás és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén.

Benkő Tibor arról számolt be, hogy több résztvevő aggodalmát fejezte ki az EU missziós feladataival kapcsolatban, mondván, egyes területeken kritikussá vált a helyzet, főleg a mali kiképzési műveletet illetően, amelyben Magyarország idén hétről huszonegyre növeli katonái számát.

Aláhúzta: a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a déli fenyegetésekre, Magyarország számára elsődleges fontosságú a Nyugat-Balkán biztonsága, a tömeges migráció kezelése, a terrorveszély elhárítása.

A tanácsülésen tizenhárom új projektet fogadtak el az EU védelmi dimenziójának erősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében.

Ezek egy része a képzésre összpontosít, például a kiber-, a búvár-, a taktikai, az egészségügyi, illetve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelem (CBRND) terén, mások az együttműködés erősítésére, valamint a tengeri, légi és űrbeli képességek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

Magyarország három új tervezetben vállal szerepet: ezek egyike egy orvosi kiképzési központ felállítását célozza a különleges műveleti erők számára, de az ország részt vesz egy vegyi, nukleáris és biológiai védelmi felderítő rendszer kifejlesztésében is.

A 2017-ben jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő országok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. Ez lehetővé teszi a közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, azonban az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. Eddig negyvenhét projektet indítottak, Magyarország tizenháromban vesz részt.

Újságírói kérdésre válaszolva Benkő elmondta, arról nem született megállapodás, hogy milyen feltételekkel vehetnek részt harmadik országok PESCO-projektekben, és szerinte nem is fog egyhamar egyetértés születni, mert nagyok a véleménykülönbségek. Hozzátette: a magyar kormány nem állítana fel általános szabályt erre vonatkozóan, hanem minden esetben külön vizsgálná a körülményeket.

Az első magyar projektjavaslatot fogadták el az Európai Unió védelmi célú Állandó Strukturált Együttműködésének (PESCO) keretében. A közleményben Maróth Gáspár kormánybiztost idézve azt írták: az Integrált Európai Összhaderőnemi Többcélú Kiképzési és Szimulációs Központ (Eurosim) projekt célja egy európai uniós többnemzeti, összhaderőnemi műveletek leképezésére alkalmas szimulációs rendszer kialakítása a tagországok haderőinek közös kiképzése és gyakoroltatása érdekében.

Hozzátette: a szimulációs rendszer alappillére olyan információbiztonsági követelményeket kielégítő adatkapcsolat, amely biztosítja az egymástól távol telepített szimulátorok valós idejű összekapcsolását. A megvalósítás és a nemzetközi együttműködés koordinációja érdekében Magyarországon várpalotai székhellyel alakítják ki a program gerincéül szolgáló helyi, nemzeti szintű szimulációs központot. A képesség megteremtése nagymértékben hozzájárulhat a közös európai haderő létrehozására irányuló törekvések sikeréhez – tette hozzá.