Magyarország nem fogad el kompromisszumot a kötelezõ kvótákról
Forisek Ádám
2018.06.27. 08:55
A migráció kérdése és az EU következõ költségvetése volt a tárgya kedden a luxembourgi tárgyaláson, amelyen a tagállamok általános uniós ügyekben illetékes miniszterei vettek részt. Magyarországot Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelõs államtitkára képviselte, aki a migráció mellett Lengyelország helyzetérõl is beszélt.
Takács Szabolcs az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta:
semmiféle olyan kompromisszumot nem fogadunk el, amelyben valamilyen formában megmarad a bevándorlók és menedékkérők kötelező elosztása. Magyarországnak sem jogi, sem politikai kötelezettsége nincs arra, hogy bevándorlóország legyen"
A magyar kormány célja az, hogy a július 1-jén kezdődő osztrák elnökség alatt a tagállamok belássák: a kötelező elosztáson alapuló megközelítés helyett az unió külső határainak a megvédését kell a középpontba tenni.
A meggyőzés nem könnyű, látjuk például, hogy a másodlagos migráció kérdése egyes országokban belpolitikai zavarokhoz vezetett. […] A megállapodáshoz az kell, hogy az összes tagállam tényként fogadja el, hogy az elosztás nem működik, az uniónak határvédelmi központú bevándorlási politikát kell követnie.”
A költségvetés ügyében egyelőre sok a nyitott kérdés – mondta, hozzátéve, nem tudni, hogy mikor lehet kompromisszumra jutni. Az Európai Bizottságban született tervezet alapvetően egy bevándorlást támogató költségvetés Takács Szabolcs szerint.
Magyarország célja, hogy bekerüljön a költségvetésbe a külső határai védelmének uniós támogatása, vagyis hogy a határok védelmét ne csak nemzeti költségvetésből, hanem uniós pénzekből is lehessen finanszírozni. Rámutatott azonban arra, hogy az eddig elkészült elképzelésekben ez nem merül fel. Takács Szabolcs szerint egyes tagállamok a brit kiválás után nem kívánnak több pénzt befizetni a költségvetésbe, úgyhogy annak még a mérete is kétséges.
A tanácskozás eredményes volt viszont az EU nyugat-balkáni bővítése szempontjából. Nagy és hosszú vita után megállapodás született arról, hogy 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Macedóniával, fél évvel később pedig Albániával is.
Boszorkányüldözés Lengyelországgal szemben
Takács Szabolcs a költségvetés mellett Lengyelország esetét is kommentálta, Varsóra ugyanis az utóbbi időben rászállt az Európai Bizottság (EB) az „uniós értékek” rendszerszintű és súlyos megsértésének veszélye miatt.
A luxembourgi találkozó után Frans Timmermans, az EB első alelnöke kijelentette: nyitott a párbeszédre, de a bizottság még mindig határozhat úgy, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, ezzel gyakorolva nyomást Lengyelországra.
Lengyelország számíthat Magyarországra, nem fogunk semmilyen hazug politikai támadáshoz asszisztálni”
– közölte Takács Szabolcs, aki szerint veszélyes precedenst teremt a Varsóval szembeni eljárás.
Mint mondta, a hetes cikk szerinti eljárás részrehajló, politikailag motivált, megalapozatlan és igazságtalan, emellett a bizottság hatáskörein újfent túlterjeszkedve támadta a lengyel kormányt. Az államtitkár szerint itt arról van szó, hogy
Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat, és politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat.”
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
