Magyarország nem egyedül lép fel az ukrán nyelvtörvény ellen
2017.10.02. 17:58
A tárcavezető kiemelte, a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most "hátbaszúrásnak" tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta,
Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni."
Emlékeztetett, hiába kérte mindkét ország többször is Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását, mégis megtették, holott az súlyosan sérti a kisebbségek jogait.
Több mint félmillió magyar és román él Ukrajnában, ezért is lépnek fel közösen az ügyben"
– közölte.
Úgy vélte, az ukrán törvény ellentétes az ország alkotmányával is, egyes kisebbségeknek több jogot biztosít, mint másoknak. A nyelvtörvényt illetően pedig közölte: ha a kijevi parlament elfogadná azt úgy, ahogy a törvényhozás kulturális bizottsága már megtette, akkor jelentősen csökkenne a magyar és a román kisebbség anyanyelvhasználati lehetőségei. Azért is fontos, hogy most a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter megjegyezte, az elmúlt két és fél hónapban már harmadszor tartott kétoldalú találkozót Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, de "ez így normális".
Magyarország és Románia két olyan szomszédos ország, amelyek sok szállal kötődnek egymáshoz a kisebbségek által és fontos gazdasági partnerek is"
– tette hozzá.
Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni.