Magyarország megpróbálja visszavonatni az ukrán oktatási törvényt
Sümeghi Lóránt
2017.09.28. 18:58
Magyarország a már elfogadott ukrán oktatási törvény, valamint a kijevi parlament elõtt javaslatként fekvõ nyelvtörvény és állampolgársági törvény visszavonását akarja elérni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvénye után tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján Budapesten.
Szijjártó Péter kiemelte, az ukrán parlament előtt fekszik még két "veszélyes" törvény. Az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná:
az elmúlt egy évben minden magyar-ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak mindenfajta homályos ígéretet kaptunk".
Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel egyértelmű az érdekek egybeesése, az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény – jelezte.
Az ombudsmant is bevonják a kérdésbe
Az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult csütörtökön Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, arra kérve beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében.
Brenzovics László az MTI-hez is eljuttatott képviselői beadványában a többi között tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg. Felhívja az ombudsman figyelmét arra, hogy
a törvény elfogadása során megsértették a házszabályt, különösen az oktatás nyelvét szabályozó, a nemzetiségi kisebbségekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmazó 7. cikket illetően."
Egyebek mellett rámutat, hogy a törvény olyan nyelvhasználati jogokat szüntet meg, amelyeken több tucat, évtizedek óta fennálló nemzetiségi tanintézmény működése alapul, s amely jogokat a korábbi államalakulatok is szavatoltak a kisebbségek számára.
Beadványában a vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.
Mint ismert, az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia, Lengyelország és Oroszország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
