A miniszter a nyugdíjasoknak juttatandó 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban kiemelte, mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásában részesül, megkapja a támogatást. A tárcavezető bizottsági meghallgatásán kiemelte, a kormány tartotta magát ahhoz a 2010-es ígéretéhez, amely szerint a gazdasági növekedés lehetőségeihez mérten javít az ország szociális állapotán, hiszen mint mondta,

A gazdasági növekedés erőteljessége lehetővé tette, hogy a közszféra területén dolgozóknak olyan béremelési ajánlatot tegyenek, ami javítja helyzetüket a munka világában, de ide tartoznak az egészségügyi és a szociális területen végrehajtott infrastrukturális fejlesztések is, amelyek több száz milliárd forintot tettek ki – mondta a miniszter.

Balog Zoltán megjegyezte, egy-két kivételtől eltekintve a számok azt mutatják, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ellátás és a családok segítése területén jelentős előrelépések történtek tavaly és idén.

A minimálbér összegének emelése olyan változást indít el a bér- és jövedelemviszonyokra, amely kihat a közszférára – jegyezte meg. Balog Zoltán a testület előtt beszélt a szociális és az egészségügyi ágazatot érintő bérnövekedésről, a bölcsődei helyek bővítéséről, valamint a családtámogatási rendszer megerősítéséről. Hozzátette, duplájára nőtt azon támogatások aránya, amelyek a munkavállaláshoz kötöttek, ez az arány 2010-ben 24 százalék, 2017-ben pedig 52 százalék.

Az ágazatra fordított kiadások folyamatosan nőnek – emelte ki. A miniszter azt szeretné, hogy ez a kiadás elérje 2018-2019-re a visegrádi országok átlagát, ami hat év alatt 40 százalékos forrásnövekedést jelent az ágazatnak.

A demográfiai helyzettel kapcsolatban azt mondta, a 2011-es mélypontról, amikor is a termékenységi ráta 1,24 százalék volt, 2015-re 1,44 százalékra nőtt. A házasságkötések száma rekordszámú emelkedést mutat, tavaly az előző évhez képest 19 százalékkal nőtt a házasságkötések száma – emelte ki. A terhességmegszakítások számában – ahol Európában még mindig vezető helyen szerepel Magyarország – érződik csökkenés, 2010 óta 23 százalékkal csökkent az abortuszok száma.

Még több pénzt akarnak biztosítani az alapellátásban dolgozók letelepedési és praxisvásárlására. A miniszter úgy fogalmazott, valamiért még mindig nem vonzó ez a konstrukció a háziorvosoknak, ezt a területet tovább kell vizsgálni, hogy előrelépést lehessen elérni.

Balog kiemelte, hogy a népegészségügy területén az elmúlt években offenzívát indítottak, hiszen szigorították a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, bevezették a népegészségügyi termékadót, megszületett a transzzsírsavról szóló rendelet, bevezették a közétkeztetésre vonatkozó szabályokat, néhány fontos egészségügyi szűrést kiterjesztettek.

A tárcavezető a család és ifjúság területére térve egyebek között elmondta, a családok otthonteremtési kedvezményét annak 2015. júliusi bevezetés óta több mint 30 ezer család vette igénybe, ennek költségvetési vonzata 67 milliárd forint volt.

A miniszter kitért arra, hogy a krízisellátó rendszer az elkövetkező időszakban 3 milliárd forint uniós támogatáshoz jut. Hajléktalan-ellátásra idén 8,5 milliárd forintot fordítottak, helyhiányra hivatkozva nem lehet ellátatlan hajléktalan az országban. Szerinte ebben a kérdésben újra és újra hangulatkeltés folyik.

Az idei nyugdíjemelés mértékére vonatkozó kérdésekre válaszolva Balog Zoltán elmondta, a Magyarországra vonatkozó inflációs előrejelzések nagy eltérések mutatnak (1,7-2,3 százalék), azonban a magyar kormány minden évben felültervezte a pénzromlás mértékét, és ez az elmúlt években reálértéken 8 százalékos nyugdíjemelést jelentett. Szintén képviselői kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében további szigorítások várhatóak, továbbá az államtitkárság vizsgálja annak költségvetési hatását, hogy minden kórházi osztályon legyen a folyosón kézfertőtlenítő.