Elmondta: Magyarország déli határszakaszán a belépést megkísérlők száma mostanra meghaladta a tizenhárom ezret, a tavalyi teljes éveshez képest a duplájára nőtt. A szerb határszakaszon túl „idén aktivitást tapasztalunk a Romániával és Horvátországgal közös határainkon is. A román határszakaszon 468 fő, a horvát határon 294 fő próbált meg idén illegálisan belépni hazánk területére. Mindkét esetben a tavalyi teljes éves belépési kísérletek több mint duplájáról beszélhetünk már most” – jelentette ki Bakondi György.

Kifejtette azt is, hogy Horvátországban – az EU hathatós pénzügyi segítségével – egy nagyon komoly határvédelmi rendszert építettek ki, amely sokban hasonlít a magyarhoz, és „ennek hatására jelentősen romlott a potenciális határsértők átjutási esélye”. „Mindezt az embercsempész szervezetek is érzékelték, így a migránsok Boszniából visszatérnek Szerbiába, ahonnan vagy Románia irányában próbálnak szerencsét, vagy nekimennek a déli határzárnak” – fogalmazott.

Változás történt a bevándorlók állampolgársági összetételében is – mutatott rá a belbiztonsági főtanácsadó. Míg 2017-ben és 2018-ban csökkent a szíriai menedékkérők száma, és egyre inkább az afgánok, a pakisztániak és az irániak adták a bevándorlók többségét, most a magyar határon elfogott illegális határátlépők között újra jelentős számarányban jelentek meg a szíriaiak. Ez azt jelzi, hogy azok a változások, amik Törökországban történtek, arra ösztönözték őket, hogy útnak induljanak – hangoztatta.

Bakondi György arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság új testületének hivatalba lépésével „azt lehet látni, hogy a nemzetállamok elkezdtek nagyobb hangsúlyt fektetni a határőrizetre, szigorították például az érkezők szűrését, a belépést, a tartózkodást, a menekültstátuszhoz való jutást, és főleg ez utóbbi pénzügyi hátterének elérhetőségén módosítottak”.

A magyar álláspont „konzekvens, mi nem támogatunk semmiféle kötelező kvótát, nem értünk egyet azzal, hogy valami brüsszeli központból megmondják, kikkel kell együtt élnünk. Ebben nem vagyunk partnerek, de együttműködünk a külső határok őrizetében, az Európa területén tartózkodó, védelemre nem jogosult személyek hazaszállításában. És partnerek vagyunk abban is, hogy segítséget nyújtsunk azoknak az országoknak, ahonnan a legnagyobb számban indulnak Európa irányába” – szögezte le.

Kitért arra is, hogy bár az Európai Bizottság hosszas egyeztetés után kilátásba helyezte a határvédelmi költségek tíz százalékának megtérítését, „ez idáig azonban ebből az összegből Magyarország semmit nem kapott”.

(Magyar Hírlap)