Magyarországon eddig csak kevés könyv jelent meg az Iszlám Államról, így mindenképpen fontos, hiánypótló műnek tekinthető „Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0” című – nemrég megjelent – kiadvány, amely a terrorszervezet történetét, ideológiáját és propagandáját tárja az olvasók elé. A könyv másik érdekessége, hogy ez az első olyan tudományos írás a témában, melyet magyar szerzők írtak.

A könyv első fejezete igencsak részletesen és olvasmányosan mutatja be az Iszlám Állam történetét, felépítését és stratégiáját. A terrorszervezet felépítéséről megtudhatjuk, hogy az ISIL élén álló al-Baghdádi nem foglalkozik például a terrorszervezet mindennapos ügyes-bajos dolgaival, mivel katonai parancsait és vallási fatwáit személyes futárával juttatja el az érintettekhez, munkáját pedig egy külön tanácsadó testület segíti. Bizalmasainak többségével még a dél-iraki börtöntáborban, Camp Buccában ismerkedett meg. Rajtuk kívül azonban számos olyan külföldi van, aki magas pozícióba emelkedett a szervezeten belül

A közhiedelmekkel ellentétben megtudhatjuk, hogy az Iszlám Állam működését rengeteg képzett, közepes vagy magas rangú parancsnok segíti, akik szinte mindannyian rendelkeznek technikai, katonai és hírszerzési tapasztalatokkal. A CIA 2014 szeptemberében 20 és 31 ezer fő közé becsülte a terrorszervezet harcosainak létszámát, de kurd vezetők szerint ez a szám a 200 ezret is meghaladja. A harcosokat alapvetően három csoportba lehet sorolni a szerzők szerint. Az egyik csoportot az iraki és szíriai származásúak alkotják, ők már korábban együttműködtek az iraki al-Kaidával, melyből kinőtte magát a szervezet. A második csoportba a külföldi önkéntesek tartoznak, akiknek túlnyomó többsége az arab államokból származik. Végül az utolsó csoportot az európai országokból származó muszlimok alkotják, akiknek száma legkevesebb 5-6 ezerre tehető.

Besenyő Jánosék viszonylag röviden és tömören fogalmazzák meg az ISIL stratégiájának alapvonalait. Ezt 2003 és 2012 között korlátozott logisztikai és humán erőforrásai határozták meg alapvetően, hiszen Irakban a koalíciós erők tagjaival aligha tudták volna felvenni a versenyt. Az igazi fordulatot a koalíciós csapatok kivonulása és az iraki közbiztonság hanyatlása eredményezte a terrorszervezet számára. 2014-ben lezárult az ellenállás időszaka, és kezdetét vette a minél nagyobb területek meghódításának korszaka.

– állapítják meg a magyar szerzők.

Az új területeken az Iszlám Állam a hittérítésre helyezi a hangsúlyt, amit a „Saría Minisztérium” irányít – ez az úgynevezett „szívek és elmék” megnyerésére tett kísérlet. Mindemellett propagandaanyagokat terjesztenek a lakosság körében, ezek az események a kutatók szerint a közösségi összetartozást hangsúlyozó légkörben zajlanak. Gyakran rendeznek például a fiatalok között Koránnal kapcsolatos versenyeket, a hallgatóság és a gyerekek számára pedig ételt, italt és édességet osztanak. A saría alkalmazására, illetve a közerkölcs felügyeletére egy külön vallási rendőrség működik.

A fiatal generációk tudatának átformálása kiemelten fontos a terrorszervezet számára. A könyvből megtudhatjuk, hogy az oktatás leginkább csak az iszlám tanítására korlátozódik, matematikából csak a legalapvetőbb ismereteket lehet oktatni. A kémiát, a fizikát, a történelmet, a filozófiát, a zenei oktatást és a földrajzot egytől egyig betiltották. A felsőoktatásban a képzőművészeti, a politikatudományi és a jogi karokat szintén megszüntették. Érdekesség, hogy az iskolába járás megkönnyítésére számos szociális támogatást vezettek be, mint a gyerekek ingyenes iskolába szállítása vagy a tankönyvek kiosztása (ez nagyjából kimerül a Koránban).

Legfőbb vezérelve és létének záloga – írják a szerzők, hogy elutasítják a vesztfáliai államközpontú rendszert, céljuk pedig a kalifátus helyreállítása. Az Iszlám Állam alapvetően a IX. századi, klasszikus iszlám politikai államelmélethez nyúlik vissza. Ez kizár minden szövetségkötést, nemcsak állami szereplőkkel, hanem más iszlamista csoportokkal is, amiktől vagy hűségesküt követel, vagy pedig ellenségként tekint rájuk. Az iszlám vallás alaptétele Allah egységének tana, tehát minden Istenben testesül meg.

A szerzők szerint az ISIL az eseményeket nem politikai folyamatként, hanem az üdvtörténet részeként kezelik, amelynek a harc és az erőszak szükséges velejárója. Az üdvtörténet és a harcra való buzdítás összekapcsolása a dzsihádista retorika lényegi eleme. Harcuk a muszlim világ „megtisztítására” irányul, céljuk pedig a hegemónia kialakítása az iszlámon belül.

Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 utolsó fejezete a terrorszervezet hírhedté vált propagandatevékenységét mutatja be részletekbe menően, rengeteg információval szolgálva az olvasó számára. A dzsihádistáknál a közösségi média nem áll meg az online kommunikáció nyújtotta lehetőségeknél; az ISIL ugyanis minden egyes tweetet, videót a végletekig kihasznál. A legtöbb terrorista szervezet szinte egyáltalán nem használja ki a médiában rejlő lehetőségeket. Az al-Kaidához képest minőségi változást hozott ezen a területen az Iszlám Állam. A Nyugat ellen a nyugati módszerekkel lép fel, ennek egyik legszürreálisabb példája a GTA V nevű videojáték lekoppintása Salil al-Sawarim 4 néven. A játék természetesen háborús környezetben játszódik, a cél pedig nem más, mint levadászni az amerikaiakat a megszállt városban.

– mondta Prantner Zoltán.

A társszerző szerint a kötet elsődleges célja az volt, hogy a hírekben szereplő információ morzsáknak legyen egy tartalmi háttere és kerete, tehát ne csak adatközlésre szorítkozzon, mint ahogyan az a médiában történik. Az olvasó közönség ezáltal kellő mélységben informálódhat a terrorszervezettel kapcsolatban. Prantner Zoltán elmondta, hogy a magyar honvédség katonái is szolgálnak kint Erbilben, így elmondható, hogy az Iszlám Állam és terrorfenyegetettség Magyarországot is érinti. Ez a könyv egy felkészítő anyagként is szolgálhat azon katonák számára, akik kiutaznak – vagy éppen ott tartózkodnak.

Besenyei János et al.: Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0. Kossuth Kiadó, Budapest, 2016.