Benkő Tibor a Zala Megyei Kormányhivatalban tartott előadásában a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program kapcsán arról beszélt, hogy olyan új világrend van kialakulóban, ami tele van kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel. A délszláv válság vagy az Ukrajnában zajlott események is mutatják, hogy a közvetlen szomszédságunkban is milyen gyorsan képes kialakulni egy új helyzet, ami egészen más hadviselést jelent – mutatott rá.

– mondta a miniszter.

A 21. század egyik komoly kihívásának nevezte az informatikai rendszerekre leselkedő veszélyeket, ezért ezen a területen nem elég folyamatosan lépést tartani, de elébe is kell menni a veszélyeknek. Mindemellett azonban szükség van a hagyományos eszközök fejlesztésére is, hiszen a NATO-doktrína alapján „elrettentést kell alkalmazni”, mert „az erőssel tárgyalnak, a gyengének parancsolnak”.

A biztonságra veszélyt jelentenek jelenleg az észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai instabil államok, vagy a 2015-ben kicsúcsosodott migrációs hullám. „Nem véletlenül küldünk évente több mint 2000 katonát békemissziós feladatokra”, hogy ott teremtsenek élhető világot az embereknek, ahol születtek, ahol élnek – jegyezte meg.

A NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, kelet felől Oroszországot, délről pedig az instabil afrikai, ázsiai, közel-keleti államokat, ami az illegális migrációt is magába foglalja. Magyarország számára a déli fenyegetettség az elsődleges, a Nyugat-Balkánon ugyanis még ma sincs béke, de NATO-tagként a balti államok mint szövetségeseink biztonsága is fontos.

– mondta Benkő Tibor.

MTI/Mohai Balázs

A honvédelmi tárca vezetője arról is beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van „korszerű, modern, ütőképes honvédségre” – erről szól a haderőfejlesztési program –, de egy ország biztonságát nemcsak a katonák és a fegyverek erejével kell megvédeni, a kereteket a területi védelmi igazgatással kell kialakítani.

A kormány döntése alapján a honvédelmi tárca jövőre is kiemelt költségvetési támogatást kap, az ideihez képest 103 milliárd forinttal többet, ami így meghaladja a 616 milliárd forintot. A korábbi években a tervezettnél mindig többet fordíthatott honvédelemre az ország, aminek köszönhetően 2024-re lépésenként elérjük a NATO-vállalásként elvárt, a GDP két százalékában meghatározott mértéket – emelte ki a miniszter.

Kitért arra is, hogy a haderőfejlesztési program két részre tagolódik: a középpontjában a katona áll, a másik része pedig a technika. „Meg kell becsülni azokat az embereket, akik a haza érdekében szolgálatot látnak el”, ezért is hajtottak végre 2015-ben a katonáknál, idén pedig a honvédelmi alkalmazottaknál jelentős illetményfejlesztést, de további emelésekre is szükség van.

Benkő Tibor beszámolt arról, hogy szerdán Londonban tárgyalt a brit védelmi miniszterrel, egyebek mellett arról, hogy az Európai Unióból való kilépésük után miként gondolkodnak Európa védelmében való részvételükről. A tárgyalásokon elhangzott: a britek kérik, hogy továbbra is részt vehessenek ezekben a feladatokban, ahogy jelenleg is vannak békefenntartóik a Nyugat-Balkánon.

A miniszter szerint sokat tanultunk a britektől: az önkéntes tartalékos rendszer mintáját – amelyben ma már 8700 ember vesz részt –, vagy a kadétképzést, amelyben a honvéd középiskolákból kikerülők mintegy 50 százaléka tanul tovább vagy folytatja katonaként.

A haderőfejlesztés technikai oldaláról beszélve Benkő Tibor kiemelte, hogy 20 könnyű helikoptert vásárolt az elmúlt években a Magyar Honvédség, 16 nagyobb teljesítményű beszerzése is folyamatban van, így korszerűbb, jobban felszerelt helikopterei lesznek Magyarországnak, mint a sokáig irigyelt német vagy osztrák haderőnek.

A hazai fegyvergyártás fejlesztésével az a szándék, hogy a katonák, a rendőrök, a büntetés-végrehajtásnál vagy a NAV-nál dolgozók a magyar piacról beszerzett fegyvereket használjanak. A hazai hadiipar képes pisztolyokkal, géppisztolyokkal, gépkarabélyokkal és mesterlövő fegyverekkel ellátni az országot.

A miniszter említést tett arról is, hogy szükség van olyan jogszabályra, ami a cégekkel egyeztetve lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy tartalékos honvédnak jelentkezzenek, de ez semmilyen hátránnyal ne járjon a munkahelyükön. Szeretnének a jelenlegi egyetlen honvéd középiskola mellett az országban további nyolc-kilenc hasonló intézményt is létrehozni, hogy a honvédelmi nevelés is minél inkább része legyen a társadalomformálásnak.