Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Liberális jogvédõk, akik a magyar emberek pénzébõl kártalanítanák a "sértett" migránsokat

Horváth József György

2017.12.11. 18:58

Százmilliók Sorostól és brüsszeli haknik újabb milliókért. Ez a Magyar Helsinki Bizottság, ami már-már nemcsak jogvédõ szervezetként, hanem politikai tömörülésként harcol az illegális bevándorlókért. A magyar kormány migrációs kérdésekre adott válaszaival élesen szembehelyezkedõ "civil" szervezet manapság sokszor száll politikai síkra, ezzel is helyettesítve a balfék magyar balliberális ellenzéket.
A Magyar Helsinki Bizottságot, amely a mai napig az emberi jogok legfőbb védelmezőjének tartja magát Magyarországon, 1989-ben alapította Kőszeg Ferenc egykori szabad demokrata politikus. 2007-ig Kőszeg irányította a szervezetet, utána pedig a jelenlegi két társelnök, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta vette át a vezetését. Saját önmeghatározásuk szerint civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Saját bevallásuk szerint ezt a célt menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak biztosított segítségnyújtással szolgálják.

Szolgálataik és működésük a legtöbbször egybeesnek a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok elvárásaival, filozófiájával és óhajaival. Ezért természetesen meg is kapják jól megérdemelt jussukat. A szervezet 2016-os pénzügyi beszámolója szerint tavaly szinte teljes egészében Soros György alapítványai finanszírozták a szervezet működését. Hazai forrásként mindössze kétmillió forintnyi adófelajánlást tud felmutatni, ami költségvetésének apró hányadát tette ki 2016-ban.

A döntően külföldről származó Soros-pénzek mellett a Helsinki Bizottsághoz érkezett még  pár millió az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság részéről is.

Mennyi az annyi?

A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években több mint negyedmilliárd forint támogatást szakított a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, és a liberálisok által "emberbarát milliárdosnak" hívott nemzetközi spekulánshoz kötődő Oak Alapítványtól.

Az Európai Bizottságtól 433 millió forint ütötte a markukat, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától 113 millió forint támogatásban részesültek. Az Európai Bizottság közel 200 millió forintot biztosított a Helsinki Bizottság migrációval kapcsolatos programjaira, valamint további tízmilliókat olyan haknikra, melyek keretében "szemléletformáló képzéseket" (szabadabban fogalmazva: liberális agymosást) tartottak bírák, ügyvédek és civilek számára.

Ezeken felül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága külön támogatást adott a Helsinki Bizottságnak, hogy tíz nyelven elérhető tájékoztató füzeteket állítson össze a migránsok számára.

Bár a Helsinki Bizottság bevételeinek csak apró hányada hazai felajánlás, a szervezet mégsem hajlandó a civiltörvény értelmében külföldről finanszírozott szervezetként regisztrálni. Az emberi jogokért küzdő szervezet, melynek liberális és demokratikus alapvetései között minden bizonnyal szerepel az átláthatóság is, most paradox módon az átláthatóságot hátráltatja azzal, hogy nem tesz eleget a civiltörvényben előírtaknak.

Minden elfogultságot félretéve, a Helsinki Bizottságról megállapítható, hogy egy bevándorláspárti szervezet. Megszólalásaik alapján nyíltan szembe helyezkednek a magyar kormány migrációs álláspontjával, ami a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a magyarok többségének (60%) véleményét is fedi. De nemcsak megszólalásaik, hanem működésük is méltán bizonyítja, hogy egy bevándorlást pártoló szervezetről van szó. Felmerül a kérdés, ha magukat nem hajlandóak külföldről támogatott szervezetként elismerni, ragaszkodnak a magyar státusukhoz, akkor miért mennek szembe a többség véleményével és akaratával?

A Helsinki Bizottság a bevándorlási válság kezdete óta, konkrétan bevándorlóbarát "ellenzéki pártként" viselkedve szállt be a közügyekről való véleményformálásba. A 2015-ös nemzeti konzultáció során például arra buzdítottak, hogy az állampolgárok a konzultáció borítékait üresen küldjék vissza a Miniszterelnökségnek. Ezen felül 2015. július 14-én részt vettek a MigSzol által kezdeményezett, a déli határra tervezett kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása elleni tiltakozáson. Szintén júliusban külön kiadványban próbálták cáfolni a kormány bevándorlással kapcsolatos állításait, például azt, hogy többségében megélhetési bevándorlók érkeznek. A Helsinki Bizottság szerint – bár állítólag a jogokkal tisztában lévő jogvédő szervezetről van szó – az illegális határátlépés nem bűncselekmény.
A magyar emberek álláspontjával szemben, a migránsok mellett

A Helsinki Bizottság gyakorta kérkedik azzal, hogyan segíti az illegális határátlépőket. Ugyanis a szervezet már több esetben is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy jogorvoslatot követeljen ki migránsoknak.

"Szervezetünk több beadványát is tárgyalta a strasbourgi bíróság, amelyben a panaszosok egykori menedékkérők voltak. Ezek leginkább a jogtalan fogva tartásukról szóltak, és megnyertük őket. Ma is vannak olyan ügyfeleink, akiknek ügyét az EJEB tárgyalja például azért, mert jogellenes őrizetük ellenére nem kaptak kártalanítást a magyar államtól. A Magyar Helsinki Bizottság mindaddig a strasbourgi bírósághoz fog fordulni, amíg ügyfelei érdekei úgy kívánják, és amíg problémákat érzékelünk a hazai jogalkotásban és jogalkalmazásban” – írják magukról.

Csakhogy érthető legyen, mi a probléma: a Magyar Helsinki Bizottság olyan ügyfelekkel büszkélkedik, akik illegális határátlépést követtek el, és akikkel szemben a magyar szervek az uniós és magyar jogszabályok betartásával eljárást kezdeményeztek, mivel hazai és nemzetközi szabályokat hágtak át. A Helsinki Bizottság olyan emberekért pereskedik a  – migráció terén szintén részrehajló – Emberi Jogok európai Bíróságánál, akik útleveleiket eldobálva, átvágva a zöld határon, illegálisan léptek Magyarország és az Európai Unió területére. A Helsinki Bizottság jószolgálatának hála, pedig a magyar adófizetők pénzéből történik az indokolatlanul kesergő migránsok kártalanítása.

Hogy egy konkrét példát említsünk: az Ilias és Ahmed ügyben a Helsinki Bizottság a strasbourgi bíróságig ment, amely a bangladesi bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommillió forint ügyvédi költséget ítélt meg. (Halkan jegyzem meg, hogy az ilyen eljárások során, ha a bevándorlók esetleg időközben felszívódnak, akkor a kártérítés összege is a Helsinki Bizottságnál landol.)

Az MHB nemrég a kormányt is beperelte, jó hírnevének sérelmére hivatkozva, miután a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. pontjának indoklásában fel van tüntetve a szervezet neve. A bizottság kétmillió forint sérelmi díjat követelt, valamint a kérdőívek bezúzatását.

Migránssimogatástól a Jobbik-simogatásig?

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az elmúlt héten csütörtökön a Magyarországról szóló brüsszeli, európai parlamenti LIBE-meghallgatáson kritizálta a magyar jogállamiság helyzetét. Pardavi Márta felrótta a kormánynak, hogy a mai napig sérülnek a migránsok jogai a déli határon, valamint egyoldalúan kritizálta a sajtószabadság helyzetét is.

A Helsinki Bizottság működését vizsgálva nem meglepő, hogy a szervezet egy kiváló hivatkozási alap lett a lusta ellenzéki képviselők számára, akik sorról sorra veszik át a jól bevált liberális mantrákat a Helsinki Bizottságtól. Így van ezzel a gyurcsányista Niedermüller Péter is, aki előszeretettel terjeszti az EP-ben a Helsinki Bizottság által kreált rémhíreket és liberális ítéleteket.

Ami külön érdekességként szolgálhat, hogy a Helsinki Bizottság alapítója és egykori elnöke, akinek ma is nagy befolyása van a szervezet működésére, még 2016 októberében, a liberális táborból elsőként állt ki a balliberális oldal és a Jobbik összefogásának ötlete mellett. Akkor így fogalmazott az Élet és Irodalom hasábjain: "Orbán ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni”.

Felmerül a kérdés, hogy a jótétlélek Helsinki Bizottság vajon nem fog-e a jövőben a migránssimogatás mellett Jobbik-simogatásba fogni. A szervezetről ismert, hogy az igaztalan ügyek bajnoka, így lehet, hogy a végén még Vonáék védelménél fognak kikötni, akik a mai napig sumákolnak, és inkább pénzgyűjtésbe kezdtek ahelyett, hogy bevallanák illegális pártfinanszírozási tevékenységüket.

Mint ismert, az Állami Számvevőszék a transzparencia jegyében eljárást folytat a Jobbik tiltott pártfinanszírozása miatt. Az ÁSZ szerdán közölt értékelése szerint a Jobbik 2017 első fél évében 331 millió 660 ezer forint összegben fogadott el tiltott támogatást. A Jobbikra az eljárás során 660 millió forintos bírságot róttak ki.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére