Horváth K. József: Már a második fejezetét is megismerhette a közvélemény a gazdaságvédelmi akciótervnek, sőt annak a részleteit is. Mit jelent a vírusfertőzéstől rettegő magyarok számára a kormány ezen intézkedéssorozata?

Lentner Csaba: Az Orbán-terv Magyarország rendszerváltozást követő három évtizedében a legátfogóbb gazdaságfejlesztési program, amelynek összege közel 11 ezer milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 22 százalékát teszi ki. Igaz, hogy külső okok által előidézett helyzetben született meg az Orbán-terv, ám a célja nemcsak a védekezés, hanem a védekezésből történő támadás. Nemcsak a 10 év alatt elért pozíciók megvédése, hanem az ország gazdasági fejlődésének válság utáni továbbvitele. Ezért védi a kormány munkahelyeket, ezért támogatja a vállalkozásokat.

Lényeges, hogy a várható visszaesés nem a polgári kormány 10 éven át tartó gazdaságpolitikájának, nem a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának következménye, hanem kizárólag külső járványügyi okok idézték elő.

Ez a válság a magyar gazdaságot pénzügyileg stabil állapotban, a növekedési szakaszában érte el. De növeli a válságkezelés esélyeit, hogy jók a fundamentumok, hiszen 10 év alatt 15 százalékkal csökkent az államadósság, eltűnt a devizakitettség, 7 éve tartó gazdasági növekedési szakasz áll mögöttünk. Tévesek azok az ellenzéki megállapítások, amelyek a magyar gazdaság túlfűtöttségéről és ebből adódó gyenge védekezőképességéről beszélnek. Pont az a szerencsénk, hogy a magyar gazdaság jól teljesített, így vannak pénzügyi tartalékai, a kormánynak és a Nemzeti Banknak pedig ereje a jelentősebb visszaesés elkerülésére.

HKJ: A jegybank is előállt a saját csomagjával, mely támogatja a kormány intézkedéseit! Mi ennek a lényege? Miért fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kormányzat gazdasági lépései mögé álljon?

LCS: Kitett magáért a Magyar Nemzeti Bank! A kormány és a jegybank együttműködése Matolcsy György jegybankelnök kinevezése után kiválóan alakult. A kormány fiskális intézkedéseit, ha szükséges, a növekedési programját, ha szükséges, a válsághárító intézkedéseit a központi bank jól kezeli. A Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy függetlenségét megőrizve, de politikáját makrogazdasági síkba és társadalmi kontextusba helyezi, a jó kormányzás, de legfőképpen a társadalom érdekeit szolgálja. A visszaesés küszöbén álló vállalatoknak most a legnagyobb segítség egy 1500 milliárd forintos alacsony kamatozású és 20 éves futamidőre kiterjesztett kedvezményes jegybanki hitelcsomag. A kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékráta teljes felszabadításának engedélyezése pedig azt jelenti, hogy a bankszektor a jegybanki hiteleken túl is bőségesen tudja finanszírozni az ágazatokat, hogy ezzel minél kisebb visszaesést szenvedjenek, sőt a jegybank még kamattámogatást is biztosít a kereskedelmi bankoknak, hogy minél hatékonyabban hitelezhessenek. A hitelbírálati idők kötelező lerövidíttetése pedig a hitelforgalmi rendszer felpörgetését jelenti. A Magyar Nemzeti Bank most 3000 milliárd forintjával lett részese a válságkezelésnek, ám hatásait tekintve ennek többszörösével.

HKJ: Gyurcsány Ferencnek nem elég az eddig bejelentett mintegy 2000 milliárd forint értékű Orbán-terv. Ő háromezer milliárdot költene, látszólag még több pénzt áldozna a kieső munkabérekre. Eközben az közvélemény-kutatások szerint a lakosság inkább munkát akar, mint ingyenpénzt. Mi lehet ennek az oka? Ennyire nem bízik a többség Gyurcsányban, az ellenzéki szavazók jó részét is ideértve?

LCS: Az Orbán-terv a Gyurcsány által utánaszámoltnak közel négyszerese, nem háromezer milliárd, hanem 11 ezer milliárd forint összegű. Gyurcsány Ferenc neve a gazdaságpolitikában nem cseng jól. Kormánya a hibás válságkezelés áldozata lett, ezért veszítették el a választásokat 2010-ben, ezért esett vissza a politikai támogatottságuk. A munkavállalóknak közvetlenül szociális támogatásokat nyújtó koncepciója Magyarországon a szociális segélyezés rendszerét hozná vissza. 2010-től azonban sikeres a munkaalapú társadalom kiépítése, a munkának becsülete lett. Magyarországon tíz év alatt szinte megvalósult a teljes foglalkoztatás, míg Gyurcsány idejében 12 százalék feletti munkanélküliségi szintet tapasztalhattunk meg.

Lényeges, hogy az Orbán-terv logikájában és gyakorlatában az 1995-ös Bokros-csomagtól, a Gyurcsány nevével fémjelzett 2006-os konvergenciapálya-kiigazító csomagtól és a 2008-as Bajnai-Simor András által „menedzselt” hitelpiaci válságkezelési intézkedésektől alapjaiban tér el.

Vagyis az Orbán-terv által nem lesznek megszorítások, nem emelkednek az adók, nem csökkennek a szociális juttatások, sőt éppen ellenkezőleg csökkennek az adók és nőnek a szociális juttatások, nyugdíjak.

HKJ: Soros korábban az angolt font ellen sikeres shortolási műveletek sorát hajtotta végre, rengeteg pénzt keresett, Ázsiában pénzügyi válságot robbantott ki, vérdíjat tűztek ki a fejére, sátánnak, Drakulának, tolvajnak nevezték. Sokak szerint a forint gyengüléséhez komoly köze lehet a Soros-hálózatnak? Ön hogy látja?

LCS: Az átfogó konszolidációs intézkedési terv bejelentése, a Magyar Nemzeti Bank csatasorba állása már önmagában is képes arra, hogy a forint elleni spekulációkat lefékezze. Kétségtelen az, hogy ezzel a válsággal, amelynek kiváltó okai ugyan nem gazdaságiak, de a világ újabb újrafelosztása a kezdetét vette. Már nem nemzetek csatároznak egymással, mint az első vagy második világháború idején, vagy az évtizedeken átnyúló hidegháború során, hanem pénzügyi csoportok, amelyek gazdasági befolyásukon keresztül egy térség felemelésével vagy kollaboráns politikai rétegek támogatásával politikai befolyást akarnak elérni, s majd ezen komprádor rétegek a helyi gazdaságot maguk alá gyűrve, tálcán viszik a profitot külső megbízóiknak. Ezt akarja elkerülni Orbán Viktor kormánya, amikor önálló nemzeti gazdaságpolitikát, munkaalapú felelős társadalmat akar.

Lentner Csaba | Fotó: Hír TV

HKJ: Soros és az NGO-i, Gyurcsány, Brüsszel mintha fenné a kést, hogy megbuktassák a magyar kormányt. Orbán Viktor viszont – mint mondta – elsősorban a koronavírus elleni küzdelemre, az emberéletek megmentésére koncentrál. Mennyiben segíthet neki a küzdelemben az erős gazdaság és a magyar embereknek a szinte pártállástól független, csaknem teljes körű támogatása?

LCS: Az Orbán-kormány megbuktatására irányuló szándék nem új keletű. 2010 és 2013 között a kormány új adópolitikáját, a bankadót, a multik megadóztatását sérelmezték. A hitelminősítők éveken át sakkban tartottak bennünket. Aztán 2013 után a támadások célpontja a kormány fiskális politikáját támogató Magyar Nemzeti Bankra, annak új vezetőjére, Matolcsy Györgyre irányultak. Azzal, hogy ebben a mostani nehéz időszakban Orbán Viktor kormánya és a Magyar Nemzeti Bank a családok és a vállalkozások védelmére kelt, s nem a szocialisták által rendre alkalmazott megszorító intézkedéseket alkalmazza, a társadalomnak elemi érdeke, hogy összezárjon az orbáni védekezési terv mögött.