Szijjártó Péter a kezdeményezést azzal indokolta: a kommunista diktatúrák az emberiség közös történelmének tragikus részét képezik, nemcsak a kioltott emberéletek száma miatt, hanem azért is, mert több száz millió embert tettek testileg és lelkileg tönkre, tettek földönfutóvá, munkanélkülivé vagy munkaképtelenné, illetve nemzedékeket taszítottak jövőkép nélküli, kilátástalan helyzetbe.

– jelentette ki.

Szijjártó Péter ismertetése szerint a kormány megkezdte az emléknapról szóló ENSZ közgyűlési határozattervezet előkészítését, így a téma szerepel a visegrádi négyek külügyminisztereinek jövő heti prágai tárgyalásának napirendjén. A magyar külügyminiszter kezdeményezte azt is, hogy a kérdés kerüljön fel a december 9-ei európai uniós külügyminiszteri tanácsülés napirendjére, hogy minél több uniós ország támogatását meg tudják szerezni.

Itt az ideje annak, hogy az ENSZ mint a világ legnagyobb nemzetközi szervezete végre elismerje a kommunisták szörnyű tettei által okozott tragédiákat, és tisztelegjen az áldozatok emléke előtt – hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva elmondta: azt tartaná helyesnek, ha a jövő szeptemberi ENSZ-közgyűlésen el tudnák fogadni az emléknapról szóló határozatot.

A miniszter felidézte: tavaly decemberben az országgyűlési képviselők és amerikai kongresszusi képviselők már levélben kezdeményezték az ENSZ főtitkáránál, hogy jelöljön ki egy napot a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapjává, ő viszont válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen kezdeményezést csak tagállam vagy tagállamok csoportja nyújthat be.

– mondta.

Rétvári Bence országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke – aki egyik aláírója volt az emléknapról szóló első kezdeményezésnek – közölte: az ENSZ 140 emléknapot tart nyilván, amelyek között nincs ott a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, holott

Fontosnak nevezte a kettős mérce megszüntetését, és úgy vélte: a világ közgondolkodásában, a történészek, politikusok közgondolkodásában „helyére kell tenni a kommunista eszmét”, hogy nyilvánvaló legyen, az mindenhol diktatúrát eredményezett. Kérdésre válaszolva elmondta: mivel minden országban más időponthoz kötődik a kommunista hatalomátvétel, így nem javasolnak konkrét napot az ENSZ-nek, elkerülendő, hogy a dátumról, ne pedig az elvről folyjon a vita.

Az űrkutatásra vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: Magyarországon ma kevesen tudják, hogy az Oroszország által vitt két fontos űrkutatási projektben is – a nemzetközi űrállomásra feljuttatandó mérő és vizsgálati eszközök, illetve egy mikro-műholdflotta előkészítésében – 70 százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van. Hozzátette: mivel jövőre lesz Farkas Bertalan űrrepülésének 40. évfordulója és Magyarországon rendezik az űrhajós világkongresszust is, fontos célkitűzés, hogy 2024-re Magyarország újabb magyar kutató űrhajóst legyen képes a nemzetközi űrállomásra küldeni.

Jogosan azt szeretnénk, ha egy magyar űrhajós folytatna vizsgálatokat a jelentős magyar hozzáadott értékkel előállított mérő- és a kutatóeszközökkel – jelentette ki. Hozzátette: az indokolja az együttműködést az oroszokkal, hogy ők tudják feljuttatni az űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra.