Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, s ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma. Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az unió pedig 59 milliárd forintot követel vissza – adta hírül az MTI.

A tárcavezető elmondta, hogy a fővárosnak 60 napja van, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, s ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az 59 milliárdos összeget. Ugyanakkor a problémás 166 milliárd forintban 77 milliárd forint állami és 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt. Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetésének semmi köze ezekhez az ügyekhez, Tarlós István főpolgármester mindent megtett az átláthatóság érdekében, ugyanakkor a Demszky Gábor idején kötött szerződéseknél csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés és összejátszás valószínűsíthető, a Legfőbb Ügyészség ezek egy részében nyomozást folytat. Aki megrendelte a beruházást, az nem a város és a haza, hanem a saját zsebe érdekében tette – magyarázta a helyzetet a miniszter, aki a kritikákat úgy kommentálta: az ellenzék számára egy OLAF-jelentés biblia, ha a Fidesz hibázik, és fércmunka, ha a teljes SZDSZ-MSZP-elit érintett.

Lázár János egy másik kérdésre arról is beszélt, hogy a jelentés nemzetközi szálai sem alábecsülendőek, Londonból és Párizsból is kapott olyan jelzéseket az ügyészség, amely szerint egy nagy nemzetközi bűncselekmény történt. Jelezte, hogy az OLAF vezetői a héten több menetrend szerinti egyeztetést folytatnak Budapesten, s noha eredetileg a 4-es metró nem szerepelt a napirenden, feltehetően szóba fog kerülni.

Ismertette továbbá, hogy a kormányülésen döntöttek arról, 33,3 milliárd forint többletet fordítanak arra, hogy a szociális szférában egyházi, nem állami intézmények dolgozóinak bére is emelkedhessen, a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók bérkeretét pedig 7,4 milliárd forinttal egészítik ki. Döntöttek arról is, hogy a szociális szférában, de egészségügyi munkakörben dolgozók az egészségügyi bértábla szerinti juttatást kapnak.

Lázár János tájékoztatása szerint döntés született arról is, hogy 4 milliárd forintot kap az Arany János Emlékbizottság; az állam átvállalja Szentendre 2,9 milliárd forintos, uszoda-beruházás miatti adósságát; 100 százalékban kötelezettséget vállalnak a termelők madárinfluenza miatti káráért; 1,5 milliárd forintot különítettek el a Habsburg Ottó Alapítvány központjára; továbbá 880 millió forintot fordítanak az üldözött keresztények megsegítésére. Utóbbi egyebek mellett iraki lakóházak építését, gyógyszerellátást, karitatív szervezetek támogatását jelenti.

Azt is közölte: 40 milliárd forintos programot indít a kormány, hogy minél több közfoglalkoztatottat vegyenek fel a piaci munkaadók, amelyek ezért – a tervek szerint – többlettámogatásra számíthatnának.

Jelezte, hogy jelenleg 216 ezer közfoglalkoztatott van, a kormány célja, hogy számuk a következő öt évben 100 ezerre csökkenjen. Ám körültekintésre van szükség, mert

– tette hozzá.

Tájékoztatása szerint jelenleg 37 ezer olyan üres állás van, amelynek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség.

Emellett előírják - folytatta -, hogy ha egy járáson belül van üres munkahely, akkor a munkára jelentkezőnek azt el kell vállalnia, és csak akkor vehet részt a közfoglalkoztatásban, ha ilyet nem tudnak neki biztosítani.

Arról a döntésről is beszámolt, miszerint a kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre. A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el.

Lázár János azt is közölte: Magyarország a Brexittel – Nagy-Britanniának az EU-ból kilépésével – párhuzamosan pályázik arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság székhelye – amelyeknek ma Londonban van a központjuk – Budapestre kerülhessen.

A minisztert megkérdezték arról, hogy a hírek szerint azért távolítottak el valakit az Antall József Tudásközpontból, mert megvédte egy kollégáját, aki lájkolta az olimpiaellenes népszavazásról szóló bejegyezést. Erre úgy reagált: hiba lenne, ha fiatal munkavállalóknak a véleményük miatt kellene hátrányos következményeket elszenvedniük.

– fűzte hozzá.

Kérdésre azt is tudatta, hogy a gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvesbolt-hálózat ügyében keletkezett károk kormányzati átvállalásának kérdését, de elutasította azt.

Azzal kapcsolatban, hogy Székely László ombudsman jelentése szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, Lázár János azt mondta: szerinte Székely Lászlónak nincs igaza, a biztosított hatéves felkészülési idő elegendő, a kormánynak nem szabad visszalépnie, mert ez egy fontos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonaljavulásának.