Lássuk, kik nem szavazták meg a kettõs állampolgárságról szóló törvényt
Sümeghi Lóránt
2017.06.04. 14:58
A magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelõ egysége mellett, nem szavazták meg a kettõs állampolgárságról szóló törvényt, és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is - mondta Hollik István, a KDNP országgyûlési képviselõje vasárnap Budapesten.
A nemzeti összetartozás napján tartott sajtótájékoztatón a kereszténydemokrata politikus kiemelte, 2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rájuk számítani, ha nemzeti ügyekről van szó sőt odáig mentek, hogy
baloldali és újabban már jobbikos politikusok is gyalázták a külhoni magyarságot."
Mint ismert, 2010-ben a jobbikosok közül nem volt jelen a kettős állampolgárságról szóló szavazáson Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Z. Kárpát Dániel sem. Ráadásul legutóbb, Szotyori-Lázár Zoltán, a Jobbik szolnoki elnöke még hülyének is nevezte az erdélyi magyarokat.
Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl – jelentette ki Hollik István. Kitért arra, hogy
a kormány a nemzeti összetartozás napjával, a kettős állampolgársággal és az új alaptörvénnyel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése mellett."
Emellett kézzelfogható segítséget is adtak a határon túl élő magyaroknak. Nemzeti fejlesztési programot indítottak a külhoni magyarság megmaradásáért, mert meggyőződésük, hogy gazdaságilag kell megerősíteni az ottani magyar közösségeket ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek legyen jövőjük. Továbbá gazdaságfejlesztési programot is indítottak: 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozókat támogatták, idén pedig a külhoni magyar családi vállalkozásokat segítették 1 milliárd forinttal. Hollik István elmondta,
17 milliárd forintból bölcsőde- és óvodaépítési programot hirdetett a kormány, melynek keretében 68 új bölcsőde és óvoda épülhet határon túl a Kárpát-medencében és 215 fejlesztésére van lehetőség.
A külhoni fiatalok szakképzésének támogatására az elmúlt két évben 104 tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogatta a kormány több mint 738 millió forint értékben. Emellett 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése – sorolta. Kárpátalja megsegítésére több karitatív akciót szerveztek és segítették egy kórház felújítását – mondta. Hollik István hangsúlyozta:
ahogy 2010 óta, úgy a jövőben is mindent megteszünk a határon túl élő testvéreinkért, ameddig a kormányzati felelősség a Fidesz-KDNP kezében van".
A politikus kérdésre válaszolva reagált az MSZP szombati közleményére, melyben azt állították, hogy Trianon sebeit csak az Európai Unió képes begyógyítani. Hollik István szerint ebből is látszik, hogy az MSZP és a baloldal nem Magyarországot képviseli Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.
Velük szemben mi azt gondoljuk, hogy a magyarság sorságért mi magyarok tehetünk a legtöbbet, Trianon sebeit pedig a határokon átívelő nemzetegyesítés politikájával lehet begyógyítani, nem az Európai Unióval"
– fogalmazott.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
