Az Országgyűlés elnöke és a szlovén Nemzetgyűlés elnöke, Milan Brglez a modrejcei katonatemetőben az I. világháború tizenkét isonzói csatájának sorát záró hadművelet, a caporettói áttörés századik évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen mondott beszédet, majd koszorúzással tisztelegtek a hősök emlékének.

Kövér László kiemelte, hogy mai emlékezésnek milliónyi oka és egy közös célja van: az első világháborúban összesen 37 millió ember veszítette életét, közöttük több mint hatszázezer magyar katona, akik közül negyvenezren a mai Szlovénia területén estek el, és akik közül több mint kétszázan a modrejcei temetőben leltek végső nyugalomra. Az első világháborús csatatereken azonban nemcsak európai nemzetek szülöttei, apák, fiúk, férjek vagy testvérek vesztették életüket, hanem Európa is elveszítette az önrendelkezési jogát, azaz azt a lehetőségét, hogy kontinens sorsáról ténylegesen ne Európán kívüli erők és érdekek, hanem az európai nemzetek és azok legitim államai dönthessenek.

– hangsúlyozta a házelnök, majd hozzátette: az első világháborúnak ez volt a legsúlyosabb politikai következménye. Azóta minden felelős európai polgár és felelős európai politikus közös vágya és célja, hogy Európa ismét visszaszerezze önrendelkezési jogát, hogy Európa ismét az európaiaké legyen: békében, demokráciában, jólétben és az európai nemzetek közötti együttműködésben – húzta alá Kövér László.

A házelnök úgy vélte: a két totális diktatúra, a bolsevizmus és a nácizmus az első világháború szörnyszülöttei, amelyek a XX. században felmérhetetlen anyagi és szellemi károkat okoztak Európának. "A kétpólusú világrend összeomlásakor Európa esélyt kapott arra, hogy visszaszerezze önrendelkezési jogát, az európaiak esélyt kaptak arra, hogy visszaszerezzék önmaguk számára a kontinensüket, hogy tanulva az első és második világháborúkból lezárják a XX. századot, nemcsak a naptárakban, hanem a lelkekben és a fejekben is, a gondolkodásmódban és a cselekvésmódban egyaránt" – tette hozzá.

Milan Brglez beszédében elmondta: az osztrák-magyar monarchiát elsősorban magyar katonák védték, akik számos szlovén és más nemzetek katonáival együtt éppen ezeken a csatatereken leltek végső nyugalomra, maguk mögött otthon pedig ürességet és szomorúságot hagytak. Kifejezte őszinte támogatását az Isonzó Expressz történelmi vasúti projektnek, amely szerinte nem csak a háború emlékét őrzi, hanem a nemzetek közötti együttműködés és barátság fontosságát.

(MTI)