Kövér: helyben kell segíteni, nem a bajt kell Európába hozni
Pörge Béla
2016.09.15. 16:28
Kövér László az Európa Tanács parlamenti elnökeinek konferenciáján beszélt a migrációs válságról.
Kövér László szerint a migrációs válság minden másnál jobban rávilágított az európai közösség és az európai intézményrendszer válságára.
Nem a tömeges illegális migráció okozza ezt a válságot, de ha ezt nem tudjuk megfékezni, akkor az könnyen a ma ismert európai világunk végét jelentheti"
– húzta alá a parlament elnöke.
Kövér arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem csak a megoldásról, de a probléma lényegének leírásáról sincs egyetértés. Nehezményezte, hogy ha egy kérdésben mégis kialakult az egyetértés, akkor a döntéseket nem hajtották végre. Helyette viszont megpróbálnak olyan döntéseket áterőszakolni, amelyek mögött nincs és nem is lehet konszenzus. Kövér László szerint ennek a legkirívóbb példája az Európai Bizottság által javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus.
A tények azt mutatják, hogy a migránsválság eszkalálódása óta Európába özönlött több mint másfél millió ember jelentős része jogi értelemben nem minősül menekültnek."
Kövér László közölte: az illegális migránsokra csak annyira vonatkozik a nemzetközi jog, hogy az uniós jog előírja, hogy kinek a feladata megállítani őket már az EU határai előtt; minden országnak szuverén döntése, hogy kiket, hogyan, miért enged be.
Azok az államok pedig, amelyek a befogadás mellett döntöttek, azok ne akarják a felesleget a többi országba trükkös jogi eljárásokkal, zsarolásig menő nyomásgyakorlással szétosztani"
— hangoztatta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László szerint minden országnak magának kell eldöntenie, hogy értéket vagy kockázatot jelent számára a migráció, s az sem árt, ha a meghallgatja a választók véleményét is.
Magyarország parlamentje és kormánya éppen ezt teszi majd az október 2-ra kitűzött népszavazáson"
— szögezte le a parlament elnöke.
Vitaindító beszédében Kövér László elmondta, hogy nem lát esélyt arra, hogy a konferencián konszenzusra jussanak. Ezért a házelnök, mint mondta, a magyar álláspont ismertetésére szorítkozott.
A magyar kormány és a felmérések szerint a magyar emberek döntő többségének az az álláspontja, hogy az Európára zúduló illegális migránsáradat veszélyezteti országaink gazdasági, szociális és politikai stabilitását és egyensúlyát. Aláássa a biztonságát, továbbá belátható távlaton belül megváltoztatja a kontinens etnikai, kulturális, vallási arculatát - azaz, lezárva Európa elmúlt kétezer éves történelmét, megszünteti önazonosságát"
— foglalta össze a magyar álláspontot a házelnök.
A politikus szerint az, hogy a kerítés megépítése után csökkent a migránsok száma, azt támasztja alá, hogy a határokat meg lehet védeni, ha megvan hozzá a politikai akarat.
A válság hosszabb távú kezeléséhez Kövér László szerint négy dologra van szükség. Támogatni kell a konfliktusövezetekkel határos országok erőfeszítéseit a menekültek befogadására és ellátására. Emellett a származási országokhoz a lehető legközelebb létre kell hozni azt a szűrőmechanizmust, amely lehetővé teszi a menekültek és a gazdasági migránsok szétválogatását. Harmadikként a házelnök azt mondta: hozzá kell járulni a menekültáradatot kiváltó konfliktusok minél gyorsabb lezárásához, egyúttal szakítani kell a nagyhatalmak egyes országokat destabilizáló beavatkozásának gyakorlatával. Végül pedig az Országgyűlés elnöke kiemelte: erőteljesebb, összehangoltabb, hatékonyabb és a terheket arányosabban elosztó nemzetközi fejlesztéspolitikával hozzá kell járulni a háború sújtotta országok újjáépítéséhez illetve a gazdasági migránsok tömegeit kibocsátó országok élhetőbbé tételéhez.
Összefoglalva: a segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni, nem pedig a bajt kell Európába hozni"
– húzta alá Kövér László.
A házelnök ismertette: Magyarország tavaly és idén 530 millió eurót fordít a válság kezelésére.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
