Interjút adott az Országgyűlés elnöke a Magyar Időknek. Kövér László házelnök beszélt a 2019-es EP-választásról, mely véleménye szerint új szakasz kezdetét jelentheti majd, ám a küzdelem májusban nem ér majd véget, mivel totális győzelmet nem fog hozni a valódi európai értékekben hívőknek.

Kövér László úgy látja, hogy a májusi EP-választással nemcsak a parlament, hanem az Európai Bizottság összetétele is megváltozik, ami egy új szakasz kezdetét is jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegeinek betelepítését, az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. A küzdelem azonban nem ér véget - figyelmeztet az Országgyűlés elnöke, aki szerint a választás nem fog totális győzelmet hozni a normalitásban, a valódi európai értékekben hívők számára. Kiemelte: mindaz, ami Európában történik, nem 2014-ben vagy 2010-ben, se nem az uniós felvételünkkor kezdődött, hanem már évtizedek óta zajlik.

Kifejtette: álláspontjuk szerint az unió a legkedvezőbb érdekérvényesítési lehetősége Magyarországnak, de jelenleg az EU önmagát veri szét. Azok, akik az unió egyedüli letéteményeseinek, megmondóinak tekintik magukat, azok viszik katasztrófába a kontinenst részben a bevándorlás-politikájukkal, részben az írott szabályok áthágásával, az EU föderalista irányba való tolásával.

Kövér László értékelése szerint

Később rámutatott: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, valamint Ausztria, Észak-Olaszország, Németország keleti része és Bajorország - tehát a tágabban vett Közép-Európa - jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is. Vagy tud ebből erőt meríteni Európa nyugati fele, és vissza tud fordulni azon a téves úton, amin elindult, vagy továbbra is megpróbálja integrálni azokat a befogadott és befogadandó tízmilliókat, akiknek viszont eszük ágában sincs igazodni új lakóhelyük kultúrájához.

Hangsúlyozta: ezért nagy a tétje a jövő májusi EP-választásnak, sőt minden magyarországi választás is - mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll - a lét-nem lét kérdését veti fel, mert a hazai ellenzék hajlamos a hazaárulásra.

- fogalmazott Kövér, majd hozzátette: számukra nem célja van a történelemnek, hogy egyszer majd a kommunizmus felépítésével vagy - ha már ez nem jött be - a liberális demokrácia totális diadalával véget érjen, hanem értelme: az, hogy az a nép, az a nemzet, amelynek része vagyunk, az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket, fennmaradjon. Számunkra 1956 is erről szól.

A politikus úgy látja: keresztény nézőpontból a világ keletkezése óta kultúrharc, „a Jó és a Rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a Rend és a Káosz küzdelme zajlik”.

Politikai szempontból az értékrendek közötti küzdelem Magyarországon a XIX. század végétől a trianoni összeomláson át a mai napig levezethető.

Kövér szerint, amit kultúrharcnak hívnak, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, az, hogy hogyan tudják az üzenetüket elmondani, hogyan tudják az általuk képviselt, a közösségeiket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket.

A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt - vélekedett Kövér László. Hozzátette: a keresztény-konzervatív, nemzeti elkötelezettségű értelmiség a történelmi traumák és a több évtizedes elnyomás miatt a mai napig úgy érzi, hogy az anyagi források, az elfoglalt pozíciók tekintetében hátrányban van azokhoz képest, akik az előző rendszer kegyeltjei voltak, vagy a mostani „ultraliberális világfelfogáshoz” kötődnek.

Kövér azt mondta: nem feltétlenül van igazuk, mivel a tények, a számok mást mutatnak. Szerinte nem az a kérdés, hogy milyen tekintetben van fölényben a liberális-baloldali értelmiség, hanem az, hogy

Megjegyezte: a kultúrpolitika anyagi, infrastrukturális kérdéseiben a Fidesz-KDNP kormányok eddig is jól teljesítettek, az elmúlt nyolc év költségvetését tekintve a magyar kultúra egyik aranykoráról beszélhetnek. Rámutatott arra is: a Kossuth tér rehabilitációja a kommunista szobordöntögetések okán régtől fogva esedékes történelmi igazságtétel.

- fogalmazott, hozzátéve: ők most is ugyanazt gondolják róla, mint amit 1989. június 16-án a koporsója mellett állva mondtak.

Kövér László kitért Orbán Viktor 1989-ben elmondott beszédére is, és kiemelte: a szöveg minden szava, mondata a mai napig, csaknem 30 év távlatából is vállalható.

- mondta a házelnök, hozzátéve: érdekes történelmi egyezés, hogy a koporsós metaforában szereplő 20 év majdnem pontosan 2010-ben járt le. Szimbolikus módon a posztkommunista időszak 2010 tavaszára egy mély gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságba torkollott, az ország a katasztrófa szélére került.

A Fidesz 2010-es, első kétharmados választási győzelme hozta el a történelmi változást, a rendszerváltozás átmeneti szakaszának befejezését.