Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.

Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül "a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik".

Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, "nem ő most a legboldogabb ember a Földön", de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

Az EB az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 16 419 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból. A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul nagyjából napi 50 körül alakul, a migrációs megállapodás keretében pedig eddig 1789 migránst küldtek vissza Törökországba Görögországból. A testület emellett sürgette az uniós határ- és parti őrség kiépítésének további felgyorsítását, noha – mint írták – az EU külső határainak védelme jobb minden korábbinál, ugyanis 1600 szakértő támogatja a nemzeti erőket Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban.

– reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a brüsszeli kötelezettségszegési eljárásra. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

– állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát. Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, "feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van", és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását.

Megerősítette: a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni "nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának helyességét is".

– jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián.

Sobotka az Európai Bizottság bejelentésére reagált, miszerint a testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.

– tette hozzá a miniszterelnök. Sobotka szerint a cseh kormány kész párbeszédet folytatni az Európai Bizottsággal és megindokolni álláspontját. "Ebben a vitában megindokoljuk álláspontunkat, véleményünket és védeni fogjuk a Cseh Köztársaság álláspontját. Úgy vélem, hogy jelenleg Csehországot semmiféle büntetés nem fenyegeti" – mondta újságíróknak a cseh politikus.

A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy a kvótarendszer nem old meg semmit. "Úgy vélem, hogy a kvótarendszer, úgy ahogy le volt téve az asztalra, felszólítás a törvénytelen migrációra. Szerintünk Európának nem lenne szabad ezt az utat választania" – fejtette ki Bohuslav Sobotka a konferencián újságírók előtt nyilatkozva.

(MTI)