Csöbörből vödörbe: így lehetne jellemezni Vona Gábor kaméleonszerű politizálását. A Jobbik elnöke az elmúlt egy évben annyiszor változtatta meg álláspontját, hogy úgy tűnik mostanra végleg belezavarodott.

2015 szeptemberében, mikor a bevándorlás és a kötelező betelepítési kvóta ügye került napirendre a parlamenteben, a Fidesz konzultációt kezdeményezett a migrációról, ám Vona Gábor népszavazást sürgetett a kérdésben. A Jobbik elnöke akkor kiemelte, hogy a népszavazás eredményét bele kell foglalni az Alaptörvénybe.

2015. szeptember 21-én Vona így szólalt fel az Országgyűlésben:

"Mindenféle módon meg kell akadályozni a kvótarendszer bevezetését, most is és a jövőben is. Azt gondolom, ha ez nem történik meg, akkor egy lehetőség van, népszavazást kell tartani Magyarországon vagy akár európai uniós szinten, de meg kell akadályozni a kvótarendszer megvalósulását. Mert, ahogy miniszterelnök úr is mondta, a magyar társadalom nem kér a migránsokból. Ha pedig Európa erre rákényszerít bennünket, akkor nekünk ezt el kell utasítani." (Teljes felszólalás ide kattintva érhető el)

Ekkor a népszavazás már nem volt elég cuki és néppártosodó Vonának, ezért referendum helyett inkább alaptörvény-módosítást akart. Április 12-én így szólalt fel a parlamentben:

"Semmi más dolgunk nincs, miniszter úr, mint az önök népszavazási kérdésének a végéről levenni a kérdőjelet, egy pontot tenni a mondat végére, és beletenni az Alaptörvénybe. Ezt fogjuk mi a mai napon beterjeszteni az Országgyűlés számára, az Alaptörvényt módosítsuk a következő mondattal: az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését."

Majd egy kicsivel később hozzátette, hogy aki nem támogatja és nem szavazza meg az alaptörvény-módosítást, az hazaáruló.

"Be fogjuk terjeszteni ezt az alaptörvény-módosítást, önöknek szavazniuk kell majd erről a kérdésről, és akkor eldől, hogy az önök kvótáról szóló népszavazása valójában miről is szól. Arról szól, hogy önök el akarják utasítani a kvótát? Mert akkor meg kell szavazniuk! Ugye, önök is úgy gondolják? Nem tehetik meg, hogy a saját népszavazási kérdésük alaptörvényi erőre emelését nem szavazzák meg, ugye, képviselőtársaim? Vagy ha megteszik, akkor mire derül fény? Arra derül fény, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselőtársaim, hogy önök a kvótáról szóló népszavazás ügyét csak politikai kampánycélokra használják. Ez fog akkor kiderülni, de azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak."

Október 2-án a népszavazás estéjén Vona a legfontosabb teendőnek nevezte az alaptörvény mielőbbi módosítását annak érdekében, hogy Magyarországot meg lehessen védeni a kvótákkal szemben. Mikor egy hétre rá a kormány benyújtotta alaptörvény-módosító javaslatát Vona jó javaslatnak nevezte azt, olyannak, amit pártja támogatna is.

Hétfőn elkezdődött a vita az alkotmánymódosításról a parlamentben és Vona Gábor vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a Jobbik képes eldönteni, mikor kell hazafias kötelességből részt venni a vitában és, hogy Magyarországnak a legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmet kell megadni ahhoz, hogy meg lehessen védeni a kvótáktól.

Egy nap alatt azonban nagyot fordult a világ a Jobbik elnökével, és kedden már feltételeket támasztott a módosítás támogatása kapcsán. Ez azért fura, mert április 12-én ő maga javasolta az alkotmánymódosítást, amit semmilyen feltételhez nem kötött. És akkor most újra idézzük Vona Gábort, aki úgy látszik önmaga ellenségévé vált ebben a kérdésben is:

"...Önök el akarják utasítani a kvótát? Mert akkor meg kell szavazniuk! Ugye, önök is úgy gondolják? Nem tehetik meg, hogy a saját népszavazási kérdésük alaptörvényi erőre emelését nem szavazzák meg, ugye, képviselőtársaim? Vagy ha megteszik, akkor mire derül fény? Arra derül fény, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök a kvótáról szóló népszavazás ügyét csak politikai kampánycélokra használják. Ez fog akkor kiderülni, de azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak."

A Jobbik elnöke kedden úgy fogalmazott, hogy pártja csak abban az esetben támogatja az Orbán Viktor által kezdeményezett alkotmánymódosítást, ha a kormányfő a betelepítés minden formáját elutasítja. És hogy mi ezzel a baj? Sorolhatnánk! Ugyanis, ha az Alaptörvényben minden betelepítést kizárnánk, akkor mit tehetne a kormányzat, ha elfajulna Ukrajnában a háborús helyzet? Ha kizárunk minden betelepítést, hogyan segítünk majd a kárpátaljai magyaroknak, ha kénytelenek lesznek elmenekülni Ukrajnából a háború borzalmai miatt? Mert akkor ideiglenesen vagy véglegesen Magyarországnak kellene megmentenie őket.

A másik probléma Vona állításával a totális idegenellenesség. Minden betelepítés zsigeri elutasítása azt jelenti, hogy Magyarország felmondja a valódi menekültek befogadásának – nem csak szerződésekben vállalt, hanem erkölcsi – kötelességét is. Ha a népszavazás eredményét vesszük alapul, akkor október 2-án 3,3 millió ember arról döntött, hogy támogatja a kormány azon bevándorláspolitikáját, miszerint Magyarország elutasítja az EU által erőltetett migránselosztási mechanizmust. Nem minden idegen elutasításáról szavaztak az emberek, hanem arról hogy, mi, magyarok dönthessük el, kiket engedünk be, és kiket nem. Ennek fényében, ha valaki a magyaroktól kér védelmet vagy letelepedési engedélyt, akkor ezeket a kérelmeket a hatóságok majd elbírálják, de ez természetesen nem jelent automatikus döntést.