888.hu: Nincs könnyű helyzetben az átlag szavazó, aki nem rendelkezik pártpreferenciával vagy erős pártkötődéssel. Valóban úgy tűnik, mintha kétféle valóság létezne ma Magyarországon. A baloldali ellenzék szerint nincs semmiféle kötelező betelepítési kvóta, míg a kormány szerint igenis van, ezért fontos a most vasárnapi népszavazás. Mi az igazság?

Kiszelly Zoltán: Erről egy szovjet vicc jut eszembe: amikor megérkeznek a traktoralkatrészek a Szovjetunióból, a főmérnök megkérdezi a TSZ-dolgozókat, hogy mégis milyenek az alkatrészek. Õk erre azt felelik, hogy csodálatosak, de akárhogy szereljük össze őket, mindig egy tank jön ki belőle. Ez van a kvótával is. Miután Brüsszelben látják a nyugat-európai társadalmakban is az ellenállást, már nem egy nagy kvótát akarnak elfogadni, hanem sok apró döntést hoznak, de ha ezeket összerakjuk, akkor ezek mind egy kvóta irányába mutatnak.

888.hu: Melyek ezek a döntések?

K.Z.: Egyrészt több politikusi és más nyilatkozatot is látunk, melyek szerint Európának évi egymillió embert kellene befogadni. Ezt írta egy éve többek között Soros György a cikkében, illetve a múlt héten a svéd bevándorlásügyi miniszter is, aki szerint ez nem okozna gondot a kontinensnek. Ezek a számok a 300 ezertől az egymillióig terjednek. A másik dolog a büntetés. Ha valamelyik ország nem fogad be migránsokat, azért büntetést kell kiszabni rá. Ilyen a családegyesítés könnyítése is, így a háromszázezertől máris közelebb kerülünk az 1 millió emberhez. Mindemellett ott van az a törekvés, hogy a nemzetállamok helyett az európai migrációs hivatal vegye át a menedékkérelmek elbírálását. Utóbbi azért is veszélyes, mivel vannak olyan országok, melyeket a menedékjog szempontjából máshogy ítél meg Magyarország, mint például egy nyugat-európai ország. Ha Brüsszel átvenné ezeknek a kérelmeknek az elbírálását, akkor sokkal több embert engednének be, akiket pedig szét lehet osztani. Ha tehát összerakjuk ezeket a döntéseket, azok megint csak a kvóta irányába mutatnak.

888.hu: Ebben az esetben hány migránst kellene befogadnia Magyarországnak?

K.Z.: Magyarország esetében tavaly először csak 307 főről beszéltek, majd 1300-ról. Ha ehhez hozzáadunk 5-8 családtagot, akkor már rögtön más számokról beszélünk. A kérdés tehát a szuverenitásunk, hogy kivel akarunk együtt élni, mire akarjuk az adónkat fizetni. Ne legyenek kétségeink: a Juncker-képlet alapján Magyarországra 1,78 százalék jut, és ha az évi egymillió menekültet vennénk alapul, akkor az azt jelenti, hogy 17800 új „honfitárs” jutna Magyarországra. Erre azt mondják a németek, hogy örüljünk neki, mert ha mindenki csak négy családtagot hoz, akkor évente 70 ezren jönnek, így nem csökkenne, hanem stagnálna, vagy növekedne Magyarország népessége. Hogy milyen ország lenne ez 30 év múlva, az őket már nem érdekli, amíg a német gyárakban lesz olcsó munkaerő.

888.hu: Az MSZP és más baloldali pártok mégis azzal vádolják a kormányt, hogy a népszavazás csupán pártpolitikai érdeket szolgál. Nem pont a bojkottra való felszólítás mögött állnak pártpolitikai érdekek?

K.Z.: Sorskérdésekben a pártok ideális esetben a nemzeti érdeket nézik, amit nemzeti minimumnak vagy nemzeti konszenzusnak hívunk. Sajnos Magyarországon ez nem alakult ki; a nyugati integráció volt az egyetlen pont, amelyben mindegyik oldal egyetértett. Onnantól kezdve, hogy ez teljesült, a magyar átok és a széthúzás megjelent. A baloldal esetében valóban azt látjuk, hogy az egyik ok a pártpolitika. Ezt ki is jelentették a szocialista politikusok, hogy teljesen máshogy áll a kampányhoz egy 1%-os törpepárt vagy egy 10-15 százalékos gyűjtőpárt, mint amilyen az MSZP.

888.hu: Mit profitálna ebből az MSZP?

K.Z.: Ez színtiszta pártpolitika. A baloldalon nemsokára kezdődik az előválasztás, ugyanazokat a meccseket látjuk majd, mint 2013-ban. A szocialistáknak fontos, hogy egy olyan álláspontot képviseljenek a népszavazás során, ami egyrészt eladható a saját szavazók és a közvélemény felé, illetve a siker valamilyen lehetőségét rejti magában. Magyarországon a választók 30-40 százaléka nem szokott elmenni szavazni, a legmagasabb részvétel 72 százalék volt 2002-ben, 28 százalék tehát akkor sem ment el. Ezt a tömeget, valamint azokat, akik tényleg tudatosan maradnak távol, a saját táboruknak akarják majd vindikálni, Gyurcsány Ferenccel karöltve. Abban bíznak, hogy ezt sikerként könyvelhetik el, emellett pedig ott van az a gondolat, hogy “dögöljön meg a szomszéd tehene”, ha nem lenne meg az 50 százalékos részvétel.

888.hu: Említette, hogy csak az egyik ok a pártpolitikai. Van más oka is?

K.Z.: Van egy külső szempont is a baloldal esetében. A baloldali és a liberális pártok egy hatalmi reflexet követnek: korábban a moszkvai hatalmi centrumot támogatták az elvtársak, most pedig Brüsszelt támogatják. Azt látjuk, hogy ők megértőbbek a nyugati álláspont iránt, mert nagyon sokáig azt tudták mondani a rendszerváltozás során, hogy mi képviseljük a nyugati álláspontot, mi vagyunk a nyugatos, demokrata tudásnak a birtokában, amivel Magyarországból is egy fejlett nyugatos társadalmat csinálunk. Emiatt abban bíztak a szavazóik, hogy Horn Gyulával, vagy az uniós csatlakozás után eljön majd a jólét. Ezzel nagyon sokáig tudtak politizálni, de mivel nem teljesültek ezek az ígéretek és várakozások, sokan eltávolodtak a baloldaltól és a liberálisoktól. Ezért nem működik már az, hogy „nyugaton ezt akarják, nekünk is ezt kell csinálni”.

888.hu: Lesz következménye a kvótareferendumnak?

K.Z.: Egészen biztos, hogy lesz következménye a népszavazásnak, mind politikai, mind pedig közjogi értelemben. Már most nagyon sokat beszélnek róla Európában. Az uniós vezetők, Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz, de más vezető német politikusok, vagy a luxemburgi külügyminiszter is sokat beszél a magyar népszavazásról. Ha nem lenne fontos, akkor eleve nem is beszélnének róla. A közelmúlt is azt mutatja, hogy ezeknek a nemzeti népszavazásoknak van hatása. A dánok 1992-ben elutasították a maastrichti szerződést, ezzel pedig opt-out jogot, azaz felmentést kaptak az euró bevezetése és a közös külpolitika alól. Az írek ugyanígy elutasították a nizzai szerződést 2001-ben, ezáltal pedig szintén felmentést kaptak a közös külpolitika alól, hogy ne kelljen a volt brit vagy a francia gyarmatokon zajló uniós bevetéseken az írek pénzét költeni. Ezeken kívül is volt még számos olyan népszavazás (pl. 2005-ben), amely hatással volt az Európai Unióra és az adott tagállamra. Tehát vannak példák arra, hogy egy ilyen népszavazásnak milyen következményei vannak.

888.hu: Léteznek olyan vélemények, hogy egy sikeres magyar népszavazás hatással lehet más európai választásokra is. Jövőre például választásokra kerül sor Németországban és Franciaországban is. Van ebben ráció?

K.Z.: Németország esetében ilyen gyors átmentet nem látok. Sokkal inkább Ausztriában várhatók következmények, hiszen Ausztria is frontország, érintett a migrációban, azonban annyival nehezebb helyzetben vannak, hogy nemcsak a nyugat-balkáni útvonal végállomása, hanem az Olaszország felől érkező észak-afrikai migránsoké is. A népszavazás eredménye hatással lehet az osztrák államfőválasztásra, de Franciaországban és Hollandiában is nagyon erősek a bevándorlásellenes pártok. Ezekben az országokban a magyar népszavazás biztosan precedensként fog szolgálni, tudnak rá hivatkozni azok a pártok, akik a migrációt a középpontba helyezik.

888.hu: Az elmúlt hetek, hónapok uniós csúcstalálkozóit igencsak sokféleképpen értékelték a felek –  a többség inkább negatívan. Várható-e uniós szintű megállapodás a bevándorláspolitikában?

K.Z.: Angela Merkel és Brüsszel többek között azért nyithatta meg a kapukat tavaly, mert a német politika nagyon régóta vár egy úgynevezett momentumra. Egy helyzetre, hogy keresztül tudják vinni a föderális Európa tervét. Ha van egy ilyen elementáris krízis, mint amilyen a migrációs válság, akkor azt gondolták, hogy keresztül tudják vinni a kvótát nekifutásból. Ez volt májusban és szeptemberben, ez akkor nem sikerült maradéktalanul. Azonban nemcsak Magyarországon nagy az ellenállás, ahogyan azt a baloldal bemutatja. Itthon kevesen tudják, hogy a francia nemzetgyűlés is hozott egy határozatot, hogy a rájuk jutó, tavalyi 30 ezres létszámot fogadják csak be, ezen túlmenően egy emberrel sem többet, hiszen van bőven problémájuk. Franciaország sem akar újabb kvótákat, a magyar népszavazás pedig pontosan ezeket a hangokat erősítheti fel. Brüsszelnek pedig be kell húznia a vészféket.

A migráció tekintetében többféle variáció van. Az egyik az, amit a visegrádi országok (V4-ek) szeretnének. Ez a rugalmas szolidaritás elve, ami azt jelenti, hogy mi inkább a külső határok védelmére összpontosítunk, és nagyobb szerepet kell vállalnunk Törökországban, Jordániában, Libanonban élő menekültek támogatásában. Ezáltal mi egy opt-out jogot kapnánk. A másik lehetőség, hogy valóban önkéntessé teszik a kvótát, bár Juncker azt mondta korábban Brüsszelben, hogy ha komolyra fordul a helyzet, akkor hazudni kell. Junckernek ezt a mondását mindenki ismeri nyugaton. Amikor tehát azt mondják, hogy megszűnt a kvóta veszélye, akkor nehéz eldönteni, hogy mi is a valódi szándék.

888.hu: A britek kilépése után milyen szerepet tölthetnek be a V4-ek az Európai Unión belül?

K.Z.: Mi ott folytatjuk, ahol a britek abbahagyták. Azt látjuk, hogy Nagy-Britannia egy olyan uniót szeretett volna, ahol egységes piac van, – ezt mindenki szeretné, mi, magyarok is – de a britek azt mondták, hogy a szuverenitásunkat, a saját nemzeti döntési jogunkat nem fogjuk feladni biankó csekk formájában Brüsszel javára. David Cameron azt kérte négy pontjában, hogy legyen egy sárga és egy piros lap, egy opt-out lehetőség, amit az új tagoknak az unió már nem tesz lehetővé. Ha az unió reformjára gondolunk, ami esedékes egyébként, akkor az biztos, hogy a visegrádi országok szeretnék elérni, hogy ezt a lisszaboni passzust kivegyék. A többsebességes Európától nem kell félni, mivel már most is ilyen van, ha az eurózónára vagy a schengeni övezetre gondolunk. Ez működhetne a migráció kérdésében is, ha a németek vagy a svédek ennyire szeretnének szír bevándorlókat.

888.hu: 2010-ben több európai kormányfő – köztük Angela Merkel német kancellár – is kijelentette, hogy a multikulturalizmus megbukott. Valami megváltozott azóta?

K.Z.: A multikulturalizmus tényleg meghalt és el is temették. Most már a transznacionális társadalmat építik nyugaton. Ez egy kicsit a platóni államra, vagy a protestáns etikára hajaz. A multikulti azt jelenti, hogy békésen egymás mellett élnek különböző kultúrák; a transznacionális társadalom pedig azt jelenti, hogy már nem különböző kultúrák vannak, hanem a munkamegosztás szerinti hely. Ha az európaiak nem jelentkeznek munkásnak, akkor úgy gondolják, hogy kívülről kell olcsó munkaerőt behozni. Ezen vannak felháborodva a németek, hiszen azt mondták nekik, fogadjátok be ezeket az embereket, le kell őket telepíteni, meg kell hitelezni az ő életüket, majd két-három év alatt ezeknek az embereknek a többsége munkába áll, és visszafizetik a pénzt adó formájában, amit a társadalom rájuk áldozott. Ezek közül az emberek közül azonban az első év tapasztalatai alapján 5-10 százaléknál több nem állítható munkába. A legfrissebb adatok szerint a német nagyvállalatoknál 125 migránst sikerült munkába állítani. Ez pedig nagyon kevés. A németek látják tehát, hogy ezek az emberek nem fogják visszafizetni azt a pénzt, amit megelőlegeztek; a tortát több felé kell osztani, mindeközben pedig 15 éve csökken a német emberek életszínvonala.