" Mi vagyunk Soros ellenzéke”

Kétharmad

bevándorlás, európai unió, menekültügyi eljárás, schengen

Kinek álljon nyitva a határ? Tessék választani!

888.hu

2016.01.05. 17:38

Schengen vagy menekültjog? Úgy látszik, a kettõ együtt nem megy. Az EU egyik, ha nem egyetlen kézzelfogható értéke került veszélybe - állítja az Alapjogokért Központ.

Keményen indult a 2016-os év: előbb a svédek szüntették meg a szabad átutazást Dánia felől; ez ellen szomszédaik először hevesen tiltakoztak, majd ők is lezárták a németekkel közös határukat. Azóta kiderült, hogy már az olaszok is hasonlóra készülnek.

A schengeni szabályozások alapján a tagállamok közti határok belpolitikai és nemzetbiztonsági okokból 10 napra visszaállíthatóak. Ha a kialakult probléma nem enyhül, akkor a 10 napos határőrizetet 20 naptól maximum 2 hónapos periódusra lehet meghosszabbítani.

Jogok > kötelezettségek?

Mindez az emberi jogi fundamentalizmusára épülő uniós menekültügyi rendszernek köszönhető, amely egyszerűen képtelen volt kezelni a tavaly előállt helyzetet. A kisebbség jogai most a többség legféltettebb jogát veszélyeztetik.

Az EU értelmezése szerint ugyanis fontosabbak a menedékkérők emberi jogai, mint az, hogy betartsák a rájuk vonatkozó, nagyon egyszerű szabályokat. Hiába tilos továbbutazniuk, rendészeti eszközökkel nem lehet fellépni ellenük, így azt csinálnak, amit csak akarnak.

Az unió határairól szóló egyezményt 1985-ben írták alá, majd 1995-ben lépett életbe. Jelenleg 26 ország – köztük 22 EU-tag és négy nem EU-tagállam – tagja. A schengeni rendszerhez 1995-ben először csatlakozott országok: Belgium, Franciaország, Németország, Luxembourg, Hollandia, Portugália, Spanyolország. Később csatlakozott: Olaszország és Ausztria (1997) Görögország (2000) Svédország, Dánia és Finnország (2001). A nem uniós tagállamok között van Izland és Norvégia (2001), Svájc (2008), valamint Liechtenstein (2011). 2007-ben csatlakozott az övezethez Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Csehország, Észtország, Málta, Lengyelország. Összesen hat EU-tagállam van a 28-ból, ami nem tartozik a schengeni övezetbe: Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia. Az Egyesült Királyság és Írország opt-out joggal rendelkezik.

Az EU-s jog feltételezi az együttműködést

Jogcím nélkül nem tartózkodhatnak az EU területén harmadik országból érkező személyek, még csak be sem utazhatnának. Ez a jogcím jellemzően vízum, ami maximum 90 napra szól. Azok, akik menekültstátuszért folyamodnak, kivételt képeznek, ők automatikusan tartózkodási jogot kapnak. Ez viszont kizárólag arra az államra vonatkozik, ahol benyújtották a kérelmet.

Innentől kezdve két eset lehet: a kérelmező menekültstátuszt kap és ezután majdnem teljes értékű uniós állampolgárnak számít; vagy elutasítják a kérelmét, és ezzel megszűnik a jogcím, ami alapján az EU területén tartózkodhat. Magyarul: vagy magától távozik, vagy kitoloncolják.

A kitoloncolás egyébként nem ördögtől való dolog: újabban az USA is deportálja a délről érkező illegális migránsokat, nőket és gyerekeket is.

Schengen került veszélybe

Együttműködés helyett a bevándorlók úgy utazzák végig Európát, mintha ehhez bármiféle joguk lenne. Miután az unió a "Wilkommenskultur" jegyében ezt hónapokig tétlenül nézte, most kénytelenek a ló túloldalára esni: sorra zárják le a belső határokat.

január 5. Olaszország bejelenti, hogy kész visszaállítani a határellenőrzést az olasz-szlovén határon
január 4. Svédország a svéd-német határon bevezeti a határ ellenőrzését
január 4. Dánia a dán-svéd határon bevezeti a határellenőrzést
január 2. Finnország megerősíti a határellenőrzést a finn-orosz határszakaszon
november 20. Románia szigorítja a határellenőrzést a román-magyar határon
november 14. Franciaország a három hónapos szükségállapot kihirdetésével párhuzamosan visszaállítja határai ellenőrzését
november 13. Ausztria dönt az osztrák-szlovén határon felállítandó határzárról
november 13. Németország meghosszabbítja az ideiglenes határellenőrzést
november 11. Szlovénia elkezdi építeni a kerítést a szlovén-horvát határszakaszon
szeptember 17. Németország kiterjeszti a határellenőrzést a csehekkel szomszédos szakaszon is
szeptember 14. Hollandia közli, hogy visszaállítja határai ellenőrzését
szeptember 14. Szlovákia közli, hogy visszaállítja az ellenőrzést a déli határon
szeptember 14. Ausztria visszaállítja a határellenőrzést az osztrák-magyar határszakaszon
szeptember 13. Németország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a német-osztrák szakaszon (október 18-án felmerül a kerítésépítés lehetősége is)

Háborús állapotok közt nem lehet a békeidőre tervezett szabályozásra hagyatkozni. Meg kell védeni a külső határokat, majd felül kell vizsgálni a nemzetközi és az uniós menekültügyi rendszert. De ehhez nem lehet megspórolni a kemény igazságok kimondását.

Dönteni kell, melyik idea a fontosabb: Schengen vagy a befogadás?

(Alapjogokért Központ)