Kikerültek a baloldal érzéseit felkorbácsoló közvélemény-kutatás részletei
888.hu
2021.12.20. 16:00
Lapunk birtokába került az a közvélemény-kutatás, amely a múlt héten került nyilvánosságra, s amely – a szokásos mérésekhez képest – sokkal nagyobb figyelmet kapott. Összefoglalónkból kiderül, hogy miért – írja az Index.
Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelynek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében
A FIDESZ-KDNP TÁMOGATOTTSÁGA 46 SZÁZALÉKOS, MÍG AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSÉ CSUPÁN 32.
Az ellenzék számára hidegzuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot, egyelőre kérdéses, hogy a friss kutatás tévedett-e, vagy egész előtte nagyjából mindenki más.
Más módszer
Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott, és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is. Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsoksaságok esetében akár nagyobb is lehet.
A 69 OLDALAS DOKUMENTUM RÉSZLETESEN KIFEJTI AZ ÚGYNEVEZETT REGRESSZIÓS MODELL LÉNYEGÉT, AMELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL PÉLDÁUL MEGTUDHATÓ, HOGY MELYEK AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK NÖVELIK, VAGY CSÖKKENTIK A VALÓSZÍNŰSÉGÉT ANNAK, HOGY VALAKI EGY ADOTT CSOPORT TAGJA LEGYEN.
A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal – igaz, a jelentés azt hozzáfűzi, hogy ezen információk nem mindegyike bizonyult szignifikáns tényezőnek.
A Fidesz és a DK bázisa a legstabilabb
A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások a következők:
- Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
- Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.
Fotó: Iránytű Intézet, 21 Kutatóközpont
A közvélemény-kutatás azt is megkérdezte, melyik párt támogatója mennyire elkötelezett, ezt egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett értékelni. Komoly meglepetés ebben nem született, a legfanatikusabbak a Fidesz-KDNP szimpatizánsai 4,01-es átlagot produkálva, akiket a DK rajongói követnek 3,49-es átlaggal. A kormánypártok esetében 52 százalék bizonyult „nagyon elkötelezettnek”, és csak 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem az. A DK esetében 30 százalék válaszolta azt, hogy „nagyon elkötelezett”, és 14 százalék azt, hogy egyáltalán nem. A szavazóbázisok stabilitásának átlagát tekintve a dobogó harmadik fokára a Márki-Zay Péter-vezette MMM fért fel (3,37-es átlag), őt követi a Jobbik (3,21), majd utána szorosan következik az MSZP (3,19) és a Mi Hazánk (3,18). Leginkább az LMP és az MKKP bázisa bizonyult ingatagnak (2,6-2,6), de a Momentum sem teljesített túl jól ebben a tekintetben (2,93).
Fotó: Iránytű Intézet, 21 Kutatóközpont
Meglepő és kevésbé meglepő eredmények
A kutatásnak sokak számára az is egy megdöbbentő eredményének bizonyult, hogy
A TELJES LAKOSSÁG KÖRÉBEN CSAK 43 SZÁZALÉKRA MÉRTÉK AZOK ARÁNYÁT, AKIK KORMÁNYVÁLTÁST SZERETNÉNEK ÉS 52 SZÁZALÉKRA TETTÉK AZOKAT, AKIK NEM.
A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18-29 évesek) szeretnének, s a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), s legkevésbé a falvakban (34 százalék). Azt is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók mit tartanak Magyarország legfontosabb problémájának, itt túl nagy meglepetés nem született, a kormánypártiak szerint legnagyobb arányban a bevándorlás (24 százalék), az ellenzékiek szerint leginkább a korrupció (17 százalék), illetve maga a kormány és Orbán Viktor (15 százalék) jelentik a legnagyobb problémát Magyarország számára.
A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy
AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓK EGY JELENTŐS RÉSZE VALÓJÁBAN NEM AKAR KORMÁNYVÁLTÁST ÉS A KÖZÖS LISTÁN VÁRHATÓAN NEM VOKSOLNÁNAK AZ ELLENZÉKRE.
Ennek egy lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele. A bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, 50 százalékuk ugyanis kormányváltást akar, s csak 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem.
Márki-Zay Péter valós ismertségét a felmérés 55 százalékra tette, legalábbis ennyien tudták megmondani, hogy a politikus Hódmezővásárhely polgármestere. Legtöbben a megyei jogú városokban, illetve megyeszékhelyeken (65 százalék), valamint Budapesten (64 százalék) feleltek az erre vonatkozó kérdésre helyesen, legkevesebben a falvakban (42 százalék) találták el a választ. Korosztályos lebontásban a legkevésbé a fiatalok (18-29 évesek) ismerik, nekik 46 százalékuk tudott helyesen válaszolni, míg a legtöbben 65 év felett tudták elhelyezni az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a hivatalát illetően (64 százalék).
AMI A MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK SZEMÉLYES TULAJDONSÁGAIT ILLETI, MÁRKI-ZAY PÉTERT HITELESEBB, TISZTAKEZŰBB POLITIKUSNAK TARTJÁK, AKI KEVÉSBÉ CSAK A KIVÁLTSÁGOSOKAT KÉPVISELI, UGYANAKKOR ORBÁN VIKTORRÓL ÚGY GONDOLJÁK, HOGY SOKAT DOLGOZIK, KOMPETENS, ÉS HOGY „ANYAGILAG JÓL JÁRNAK VELE”.
A lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan a felmérés arra a megállapításra jutott, hogy a teljes népesség majdnem felét érzékenyen érinti az infláció és a kórházi várólisták. Az érintettek 40 százaléka ennek felelőseként a kormányt jelölte meg, továbbá a lakosság 30 százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt 12 évben.
ENNEK ELLENÉRE INKÁBB ORBÁN VIKTORRÓL, SEMMINT MÁRKI-ZAY PÉTERTŐL ÉS AZ ELLENZÉKRŐL GONDOLJÁK, HOGY ANYAGILAG JÓL JÁRNÁNAK VELE,
a kutatás ezt főleg a kormány választások előtti osztogatásának, valamint az ellenzék elleni sikeres lejáratókampánynak tudja be. A válaszadók nagy része ugyanakkor úgy gondolja, hogy azonnali jelentős változás nem lenne a saját anyagi helyzetében akkor sem, ha az ellenzék nyerne 2022-ben.
Választói csoportok
A közvélemény-kutatás összefoglaló megállapításokat is megfogalmazott az egyes választói csoportokkal kapcsolatban. Ezek főbb elemei a következők:
- Az ellenzékiek alapvetően felülreprezentáltak a 18-29 évesek között, s alulreprezentáltak a 40-49 és 65 év feletti korosztályban. Több mint egyharmaduk diplomás és csak 8 százalékuk rendelkezik legfeljebb 8 általánossal. A legtöbben Budapesten és a megyeszékhelyeken vannak, zömük jellemzően kevesebbet tud megtakarítani az átlagnál, saját bevallásuk szerint romlott az anyagi helyzetük. Magyarország tagságát az Európai Unióban alapvetően pozitívan értékelik.
- A kormánypárti szimpatizánsok többségében 65 évnél idősebbek, alacsony végzettségűek, és felülreprezentáltak a kistelepüléseken. Megtakarításuk az átlagnál több, közel harmaduknak javult az anyagi helyzetük az elmúlt egy évben. Az uniós tagságról többségében ők is pozitívan gondolkodnak, de több mint 20 százalékuk negatívan vélekedik.
- A bizonytalanok legtöbben a 40-49 éves korosztályban vannak, de összességében inkább a fiatalabb korosztályok körében jellemzőek. Anyagi helyzetüket tekintve az ellenzéki szavazókhoz állnak közelebb, jelentős megtakarítást kevesebb mint 8 százalékuk tud felmutatni, közel 40 százalékuknak az elmúlt évben romlott az anyagi helyzete. Az uniós tagság terén még a Fidesz-szimpatizánsoknál is nagyobb az azt negatívan értékelők aránya (22 százalékuk). Érdekesség továbbá, hogy bár többen akarnak kormányváltást, mint nem, de 35 százalékuk inkább Orbán Viktort látná miniszterelnöknek szívesen, mint Márki-Zay Pétert (24 százalék).
- A mérés külön csoportot szentelt a kormányváltást akaró bizonytalanoknak, valamint a „perem-kormánypártinak” és „perem-ellenzékinek” nevezett szavazóknak is. A kormányváltást akaró bizonytalanok zömmel fiatalok, sok közöttük a szakmunkásképző-végzettségű, anyagi helyzetük az átlagnál lényegesen rosszabb, ennek ellenére sokkal többen számítanak a kormány győzelmére (56 százalék), mint az ellenzékére (18 százalék). A kormánypárti peremszavazók legtöbben a 40-49 éves korosztályban vannak, jellemzően alacsonyan képzettek, kiugró a jelenlétük a falvakban, anyagi helyzetük nem különbözik az átlagtól jelentősen. Az ellenzéki peremszavazók az átlagnál jóval fiatalabbak, szintén sok közöttük a szakmunkásképzőn végzett, aránylag felülreprezentáltak a falvakban, anyagi helyzetük valamelyest rosszabb az átlagnál. Az ellenzék győzelmi esélyeit illetően szintén pesszimisták. Több mint kétharmaduk szerint a kormány politikája anyagilag kedvez nekik, 36 százalékuk helyzetének néminemű javulására számít a választások előtti osztogatások révén.
Hogyan tovább?
Az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás főbb eredményeinek kiszivárgása kérdések sorát váltotta ki, Márki-Zay Péter a Szabad Európának nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Mint mondta, vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, a kiszivárgott kutatást például ilyennek nevezte. Pedig a kutatásban más ellenzéki politikusokkal összehasonlítva még mindig a hódmezővásárhelyi polgármester szerepelt a legjobban: a teljes népességre vonatkoztatva őt látnák a legtöbben (41 százalék) fontos politikai szerepben (a második helyen Hadházy Ákos áll 36 százalékkal, harmadik pedig Szél Bernadett lett 34 százalékkal), de 88 százalékkal az ellenzéki beállítottságú szavazók között is Márki-Zay Péter vezet (itt is Hadházy Ákos és Szél Bernadett követi 75-75 százalékkal, utánuk következik Karácsony Gergely 74 százalékkal) – olvasható az Index hétfőn megjelent cikkében.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
