A lap szerint februári forgatókönyv szerint a gerincút meghosszabbításának tervei 2023-ra készülnének el, azonban kérdés, hogy az eredetileg négy év múlva megvalósuló fejlesztés így mennyit fog csúszni.

A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy a csepeli gerincút első szakasza, a Teller Ede út 2012-ben készült el. A meghosszabbítás megvalósítása az M0-s autóútig nagymértékben segítené a csepeli lakosok élhetőbb közlekedését, mivel jelenleg csúcsidőben hatalmas dugók terhelik az utakat, főként az agglomeráció átvonulása miatt, de nagy problémát okoz az áthaladó tehergépjármű-forgalom is.

A lap szerint az sem tisztázott, hogy pontosan miért dobta vissza az uniós hivatal a pályázati beadványt.

A Magyar Nemzet a visszadobott uniós pályázat kapcsán megkereste a párbeszédes Jávor Benedeket, Budapest brüsszeli kirendeltségének vezetőjét, aki korábban a képviseleti iroda egyik fontos feladataként jelölte meg, hogy megpróbálják a lehető legtöbb uniós forrást felkutatni és megszerezni a főváros számára.

A lap felidézte, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője tavaly szeptemberben azt hangoztatta, pártja el fogja érni, hogy az önkormányzatok közvetlenül az EU-nál pályázhassanak fejlesztési pénzekre. Dobrev akkor, az októberi önkormányzati választások előtt úgy vélte, az EU meg fog változni a következő hetekben és hónapokban, ezért „akik a demokratikus, közös ellenzéki jelöltekre szavaznak, biztosak lehetnek abban, hogy nemhogy nehezebb, hanem talán még könnyebb is lesz forrásokhoz jutni”. Azonban a csepeli gerincút ügye is bizonyítja: a baloldali ígéretek kilenc hónap után is csak ígéretek maradtak – írja szombati számában a Magyar Nemzet.