Karácsony 16 és fél perces interjújának első 12 perce a megszokott mederben csordogált: választások, összefogás, Jobbik-kérdés. A balliberális miniszterelnök-jelöltnél ezután viszont elpattant valami és megmutatta valódi arcát.

Rónai Egon műsorvezető Karácsony március 15-i beszédének egyik félmondatára utalva ezt kérdezte:

Karácsony válasza erre az volt, hogy esküjének szövege az lenne, hogy az "alkotmányra esküszöm" – tehát nem az Alaptörvényre, amely jelenleg Magyarország alkotmánya.

– jelentette ki Karácsony. Innentől azonban még érdekesebb fordulat következett.

– lendült bele Karácsony. "De amíg nincs másik, addig ezt kénytelen lesz betartani" – vetette fel erre a műsorvezető.

Karácsony azonnal fejrázással reagált. "Nem. Nem" – válaszolta, mondván, hogy nem tartaná magát a törvényekhez.

"Hát akkor Alaptörvény nélkül, törvényesség nélkül működne Magyarország?" – kérdezett vissza Rónai.

– válaszolta Karácsony.

"De hogy lehet egy országot kormányozni úgy, hogy nem tartjuk be az alkotmányát" – próbálta közbevetni a műsorvezető, de Karácsony azonnal rávágta, hogy "nagyon egyszerűen", majd ki is fejtette.

"Nézze, a magyar Parlament hoz egy törvényt, egy döntést arról, hogy ki a miniszterelnök. Hogyha megkapom ezt a bizalmat, akkor én leszek a miniszterelnök. Jön az eskütétel, benne van a nemtom melyik jogszabályba, hogy esküt kell tenni, és akkor én elmondom, hogy igen, esküszöm az alkotmányra. És akkor mit fognak csinálni?" – mondta Karácsony. Rónai azonban érezhette, hogy itt többről van szó és kifejtette: "ez egy másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy ön nem akarja betartani az Alaptörvényt".

"Nem" – utalt rá Karácsony, hogy szerinte tényleg nem kötelezné semmire az Alaptörvény.

– fejtette ki hevesen gesztikulálva. A műsorvezető közbeveti, hogy "ez csak akkor történhet meg, ha sikerül ezt megváltoztatni". Karácsony erre úgy válaszolt, hogy a teljes politikai rendszer megváltoztatását is célként tűzte ki.

– és Rónai folytatta volna, ám Karácsony közbevágott többször is: "úgy". ..."ameddig nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Alaptörvényt és nincs helyette egy másik, egy alkotmány" – fejezte be a műsorvezető.

– mondta.

"És akkor azt fogja mondani a jogászoknak, hogy ez van az Alaptörvényben, de engem nem érdekel?" – kérdezte ekkor már hüledezve Rónai.

"Ugye ez egy következő kérdés, én attól félek, hogy nem lesz erre időnk, hogy azon vitatkozzunk, hogy egy miniszterelnöki felhatalmazás felhatalmazza-e a miniszterelnököt arra, hogy az Alaptörvényt ne tartsa be" – mondta Rónai.

– válaszolta Karácsony, majd hozzátette, hogy a 10 pontos vállalásának az egyik része, hogy népszavazással kényszerítené ki az Alaptörvény semmisségének a kimondását és egy új alkotmány elfogadását. A műsorvezető úgy reagált, hogy ezt ő érti, ez a következő programpont. "De addig?" – tette fel a kérdést Rónai.

"Addig..addig...ez az Alaptörvény, hogy mondjam, lebeg a vizek felett, én pedig esküszök a magyar alkotmányra" – próbálta kikerülni a kérdést Karácsony.

(A teljes felvétel itt érhető el. A leiratozott rész 12:38-tól kezdődik.)

Karácsony Gergely tehát beismerte, hogy megválasztása esetén felfüggesztené, semmisnek tekintené a törvényes rendet Magyarországon.

Eddig, látva a baloldalon levő zavartságot, tudni lehetett, hogy ha az ellenzék esetleg többséget tudna szerezni, akkor kaotikus állapotok lennének a Parlamentben és az országban. Gyurcsány Ferenc egyik nyilatkozatában ezt már korábban is kifejtette, mondván káosz lesz. Karácsony azonban csütörtökön még messzebb ment és kijelentette, hogy megválasztása esetén semmisnek tekintené az Alaptörvényt.

Karácsony minden bizonnyal azzal fog védekezni, hogy mondatai az eskü szövegére vonatkoznak, azonban a műsorvezető kérdésére egyértelműen kijelentette: úgy kormányozna, hogy nem veszi figyelembe a törvényeket. A jogászoknak pedig azt mondaná, hogy őt nem érdekli a törvényesség.

Számos bonyolult folyamat indulna el, ám a legegyszerűbb, legalapvetőbb, mindenkit érintő kérdés ebben az esetben az lenne, hogy ezzel semmisnek tekintenék a magyar állampolgárok alapvető jogait.

Mik ezek?

• Például az élethez való jog.
• A méltósághoz való jog, amely alapján senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, megalázó, embertelen bánásmódnak alávetni.
• A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, amely alapján "senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani."
• A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog.
• A békés gyülekezéshez való jog.
• A szabad véleménynyilvánításhoz való jog.

És ezeken kívül még számos másik jogot is elismer az Alaptörvény.