Mint a Magyar Nemzet közölte, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta a katasztrófavédelmi törvény szerint Karácsony Gergely gyakorolja a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatásköreit. Bár a főpolgármester így lehetőséget kapott rá, hogy egy személyben, a Fővárosi Közgyűlés nélkül hozzon döntéseket, a rendkívüli jogrend életbelépése óta eltelt közel két hónapban nem volt képes kézben tartani és felelősen kezelni a főváros ügyeit, sőt egyes intézkedései a Covid–19 terjedését segítették.

Április elsején követte el Karácsony a legnagyobb baklövését, amikor a józan ésszel is szembemenve

Az utasok közötti másfél méteres távolság tartása lehetetlenné vált a ritkábban járó, ezért tömött járműveken, ez pedig a budapestiek felháborodását és a szakértők tiltakozását váltotta ki. Egy darabig azt hangoztatta a főpolgármester, hogy nem rajta múlik a menetrend módosítása, ám nagyjából egy hét múlva mégis utasította a BKK vezérigazgatóját, hogy állítsa vissza a szünidei menetrendet. Ezt mások mellett Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is kérte tőle, figyelmeztetve: emberéleteket kímélhetnek meg a szellősebb járatok. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója pedig lusta, szakmaiatlan és átgondolatlan döntésnek nevezte Karácsony bolondok napi fiaskóját.

A precedens nélküli felhatalmazása ellenére

hiába kérte erre a fővárosi Fidesz-frakció arra hivatkozva, hogy az autózás ösztönzése tehermentesíti a közlekedést, és például Bécs is meghozta ezt az intézkedést. Végül kormányrendelet tette térítésmentessé a parkolást Magyarország területén.

Azt ugyanakkor fontosnak tartotta a baloldali főpolgármester, hogy általános sebességkorlátozást vezessen be Budapesten. Előterjesztése szerint a főutakon hetvenről ötvenre, a mellékutakon pedig ötvenről harmincra csökkentené a megengedett legnagyobb sebességet. Az elképzelés a Magyar Autóklub és ­Vitézy Dávid tiltakozását is kiváltotta, ekkor Karácsony zavaros magyarázkodásba kezdett arról, hogy nem minden út vonatkozásában tervezte bevezetni a korlátozást.

Emellett már közel ötezer méteren ideiglenesnek szánt kerékpársávokat festettek fel a budapesti utakra, és több tíz kilométernyi sáv felmázolását tervezik. Az intézkedés célja Karácsony szerint az autós forgalom visszaszorítása, ám szakemberek szerint ha tömegesen közlekednek kerékpárral, a KRESZ szabályainak a nem ismerete miatt életveszélyes szituációkba sodródhatnak és sodorhatnak másokat is. Arról nem is beszélve, hogy már most a jelenlegi gyenge forgalom ellenére is torlódások alakulnak ki az Üllői út, illetve a Nagykörút egyes szakaszain.

A különleges jogrendet arra is felhasználta a főpolgármester, hogy

A Párbeszéd politikusa a járványra hivatkozva évi negyvenszázalékos vezérigazgatói prémiumra adott lehetőséget. A döntés haszonélvezői többségében azok a múlt októberi önkormányzati választás után kinevezettek, akik a 2010 előtti szocialista-liberális kormányok alatt is vezető szerepet töltöttek be.

Szintén a Covid–19-re hivatkozva növelte Karácsony a főpolgármesteri hivatal létszámát, közte az adóirodán dolgozókét, ami pedig komoly megszorítások, adóemelések előszele lehet. Egyre inkább felbátorodva azon, hogy a pandémia elvonja a figyelmet a személyi döntéseiről, a főpolgármester az utóbbi napokban egészen addig ment, hogy a korrupciós ügyekbe keveredett kispesti szocialista polgármestert, Gajda Pétert nevezte ki az ügyrendi, nemzetiségi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnökének. Az egykori sportújságírót, Bánó Andrást pedig a Budapesti Városüzemeltetési Holding felügyelőbizottsági tagjának nevezte ki.

A hajléktalanokkal kapcsolatban többször is intézkedett Karácsony:

ám erről elmulasztott egyeztetni a helyiekkel. Azokkal a csepeliekkel is elfelejtett konzultálni a főpolgármester, akiknek a környezetébe szintén fedél nélkülieket akart elhelyezni. A Soros-aktivista Misetics Bálinttal együtt kidolgozott terv szerint hajléktalanszállót alakítottak volna ki Csepel egyik forgalmas, a belvároshoz tartozó részén lévő egykori iskolaépületben. Időközben a tiltakozás hatására úgy döntött, hogy inkább a városházára vinné a hajléktalanokat.

A fővárosi fenntartású Pesti úti idősek otthonával kapcsolatban pedig – amely a Covid–19-járvány egyik gócpontjává vált, és

– a döntések hiánya, valamint a passzivitás jellemezte Karácsonyt. A felelősséget folyamatosan a kormányra tolta, a segítséget pedig szintén a kabinettől várta. Bár Karácsony már március 29-én bejelentette, hogy saját forrásból tesztelik a fővárosi egészségügyi és szociális intézmények dolgozóit és gondozottjait, azt követően nagyjából egy hónapig nem derült ki, hogy mely szolgáltatóval kötöttek szerződést, és pontosan mennyi és milyen típusú tesztet vásárolnak, pedig ekkor már javában szedte az áldozatait a koronavírus az idősotthonban, ami pedig azonnali intézkedést tett volna szükségessé. Eddig összesen hét fővárosi fenntartású idősotthonban ütötte fel a fejét a járvány, legutóbb a Kamarerdei úti intézményben. A Pesti úti intézmény gondozottjainak hozzátartozói szerint már tavaly november óta rendkívül rossz higiénés állapotok uralkodtak az otthonban, és egy tisztiorvosi vizsgálat szerint még az alapvető fertőtlenítést sem végezték el megfelelően. Hetekig rezidens orvosa sem volt az idősotthonnak. Karácsony arról pedig hallgat, hogy a kormány teljesítette a kívánságát az év elején, és idéntől öt éven keresztül úgy biztosít évi kétmilliárd forintos többletforrást a fővárosi önkormányzatnak egészségügyi célokra, hogy annak fenntartásában nincsenek ilyen intézmények. A baloldali vezetésű főváros Soros Györgytől is százmilliókat kapott a járványhelyzet elleni harcra.