A gyors növekedés részben az EU-transzferek meglódulásának, részben a korábban még kedvező világgazdasági konjunktúrának, majd a romló konjunktúra közepette is magára találó iparnak és várakozáson felül teljesítő szolgáltatásexportnak köszönhető. Hatottak a belföldi keresletélénkítő intézkedések is, ezen belül főleg az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodás.

Mint írták, 2020-tól azonban már lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog. Ennek oka többek között a rosszabb világgazdasági konjunktúra. A GDP növekedése a GKI előrejelzése szerint 2019-ben 4,9 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, a beruházások 16, illetve 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5, illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás már csak kissé, a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad, ami kedvezőbb az EU átlagánál.

A külső egyensúly kedvező, a külső finanszírozási képesség a GDP tavalyi 2 százalékáról 2019-ben 2,4 százalékára emelkedik, majd 2020-ban a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedése és a kevesebb beáramló EU-transzfer hatására 1,7 százalékára csökken, de így is kedvező lesz.

Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott idei 1,8 százaléka elérhető, a 2020. évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, 1,3 százalék körüli ráta valószínűbbnek látszik a GKI szerint.