Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója szerint ez az adat a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez pedig pedig 25 százalékos javulást jelent. Ez a siker a csecsemő- és gyermekgyógyászok, a védőnők és a szakdolgozók közös sikere, továbbá az elmúlt években végrehajtott ötmilliárd forintos műszerbeszerzés szerepét is ki kell emelni, ezzel ugyanis az ország 21 PIC-osztálya újult meg.

Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai (újszülöttgyógyászati) tagozatának vezetője arról beszélt, soha Magyarországon nem volt ilyen alacsony a csecsemőhalandósági mutató, amely már megközelíti az Európai Unió 3,6 ezrelékes átlagát.
 

– fogalmazott. 

Szabó Miklós kiemelte, hogy az elkövetkező öt-tíz évben csak akkor tartható meg ez a jó eredmény, ha a koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők gyógyítása egy deklarált nemzeti stratégia mentén folyik.
 

Továbbá – mint mondta – strukturált egészségügyi adatokra van szükség, amelyet a most is létező, de eltérő adatbázisok összekapcsolásával lehetne teljessé tenni. Kiemelte azt is, hogy többet kell fordítani az e szakterülettel foglalkozó kutatásokra is.

Szabó Miklós szerint Magyarországon minden tizedik újszülött koraszülöttként jön a világra.

Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára arról beszélt, hogy a javuló eredmények megtartásához szükség van a koraszülések számának csökkentésére, a szoptatás támogatására és az anyatejjel táplált csecsemők számának növelésére, valamint kis súllyal született gyermekek mielőbbi bevonása a korai fejlesztésbe. Az ő vélekedése szerint nem elég, hogy a koraszülöttek túlélnek, a cél az, hogy később is egészségesen éljenek.