J.D. Gordon eddig hat alkalommal járt Budapesten, így nem ismeretlen terep számára Magyarország.

A csütörtök esti kerekasztal-beszélgetésen Gordon mellett részt vett Elizabeth Wahl újságíró, aki többek közt a CNN, az MSNBC, a Fox News és a Bloomberg felületein publikál; Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke; és Adam LeBor, az Economist újságírója, moderátorként.

A csütörtöki beszélgetésből főleg J.D. Gordon mondatait emeltük ki.

Éppen bent voltam a TV-ben, amikor látszott, hogy Trump egyre jobban áll. Mellettem egy demokrata beállítottságú hölgy ült a TV-stúdióban, és amikor elkezdtek érkezni az adatok és látszott, hogy Trump fog nyerni, a nő sírni kezdett. Persze nem hisztérikusan, de látványosan könnyeztek a szemei – válaszolta J.D. Gordon arra a kérdésre, hogy hol volt, amikor megtudta, hogy Trump nyert.

Trump győzelme nem sokkolta, inkább csak meglepte.

Mielőtt Trump kampánycsapatához csatlakozott volna, Micke Huckabee külpolitikai tanácsadója volt, majd amikor a jelölt kiesett az előválasztási versenyből, akkor csatlakozott Trump csapatához, még 2015-ben.

Elhangzott kérdésként, hogy mi Gordon véleménye Trump azon kijelentéséről, hogy a „muszlimokat nem szabadna beengedni az országba”. A kijelentés elhangzásának pillanatában még Huckabee tanácsadója voltam – jelentette ki Gordon. Mint elmondta, ő is beszélt erről a kérdésről akkor Huckabee-vel és azon a véleményen volt, hogy Trumpnak abban igaza van, hogy sokkal alaposabban meg kell fontolni, hogy kik léphetnek amerikai földre. Példaként a bostoni maratonon robbantó bevándorlókat emlegette, akik csecsen származásúak voltak. Köztudott, hogy Csecsenföldön rendkívül elterjedt és sikeres a szélsőséges iszlám – mondta a tanácsadó. Gordon szerint egy olyan rendszert kellene megalkotni, amely alapján bizonyos országokból csak nagyon korlátozottan fogadna be bárkit is az Egyesült Államok.

Természetesen szóba került Ukrajna és Szíria kérdése is. Gordon szerint ez a két állam tipikusan olyan, ahol az USA-nak csak korlátozottan áll érdekében beavatkozni, ezek inkább európai problémák. Ahhoz, hogy az európaiak sikeresen megbirkózzanak a konfliktusokkal, növelni kell a katonai a kiadásaikat, ahogy azt Trump is javasolta.

A beszélgetés ezen pontján szóba került Oroszország, valamint az amerikai-orosz viszony. Elizabeth Wahl újságíró kiemelte, hogy szerinte Trump nem elég kemény Putyinnal szemben, hiszen még sosem illette komolyabb kritikával. Gordon mindezt részben elismerte, ám rámutatott arra, hogy Trump védelmi minisztere, Mattis tábornok nem éppen arról híres, hogy kesztyűs kézzel bánna az oroszokkal. Mint azt a 888.hu is megírta, Mattis politikai értelemben „héjának”, azaz keményvonalasnak számít.

A katonai kiadások növelésével kapcsolatban, a beszélgetésben részt vevő Németh Zsolt elmondta, hogy 2002-ig Magyarország teljesíteni tudta a NATO által előírt, a GDP 2 százalékára rúgó katonai kiadásokat, azonban a szocialista kormányok alatt ez ismét lecsökkent, méghozzá 0,7 százalékra. Jelenleg a GDP 1,6 százalékát költjük a védelmi kiadások fedezésére, ám egy idei vállalás alapján ezt Magyarország 2026-ig feltornázza két százalékra. Németh szerint ezt a vállalást azonban előbbre lehet majd hozni.

J.D. Gordon szerint amennyiben egy NATO-tagállam ellen agresszióra kerül sor, akkor Trump nem fog habozni, hogy életbe léptesse a 5-ös cikkelyt, amely a tagállamokat ért agresszióra való válaszadásra kötelezi a többi NATO-tagállamot.

Szíriával kapcsolatban kijelentette, hogy nem képzelhető el a rendezés az oroszok nélkül, így minden bizonnyal valamilyen megállapodásra, vagy együttműködésre lesz szükség, ám ennek pontos kereteiről és a részletekről még nincs végleges forgatókönyv. A szíriai polgárháborúban alapvetően az európai érdekek sérülnek, így a konfliktus lezárása is főként Európa érdeke – mondta a tanácsadó.

Ukrajnával kapcsolatban kiemelte, hogy ez Európa problémája. Az Európai Uniónak kell megoldania a helyzetet, ám Trump közbenjárását nem zárta ki az ügyben. Annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Gordon szerint Trump tiszteletteljes, ám erőt mutató hangnemet fog megütni az oroszokkal szemben.

Gordon a beszélgetés során elmondta: az új amerikai elnök számára az egyik legfontosabb alapelv az lesz, hogy véget vet az ideológia uralmának. A bevándorlás kapcsán úgy vélte, Trump elnöksége alatt sokkal alaposabban meg fogják vizsgálni, kit engednek be az országba. Gordon annak a véleményének is hangot adott, hogy Orbán Viktor teljesen jogosan "helyezi az országot az első helyre", és ésszerűnek nevezte a magyar kormány politikáját a migránsokkal kapcsolatban.

Az egyik kérdező megkérdezte, hogy milyen Trump a való életben. Gordon szerint saját magát adta a kampány során: őszinte, egyenesen beszélő fickó, aki kimondja amit gondol.

December másodikán, pénteken, a Budapest Music Center könyvtártermében folytatódott a beszélgetés. J.D. Gordon, Trump tanácsadója ismét részt vett az első beszélgetésben. Ian Brzezinski, a washingtoni Atlanti Tanács és a Brent Scowcroft Centre on International Security think-tank vezető munkatársa; Dusan Fischer, a Slovak Foreign Policy Association munkatársa; valamint Dominik Jankowski, Unit for Eastern Security Policy vezetőjének társaságában.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a NATO rendkívül sokat hibázott a közelmúltban, és épp emiatt változtatásokra lesz szükség.

Az egyik ilyen változtatás lehet az, amelyre Trump is utalt, amikor arra sürgette a katonai szövetségben résztvevő tagállamokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket a GDP százalékában értendő, két százalékos szintre. Jelenleg a 28 tagállamból mindössze öten költenek a közös megállapodásnak megfelelő összeget a védelmi kiadásokra, 23-an pedig ennél kevesebbet.

A kerekasztal-beszélgetésen jelen levő szakértők szerint számos olyan eset volt a közelmúltban, amelyre a szövetség nem reagált megfelelően. Ilyen volt Grúzia és Ukrajna esete: az orosz agresszió ellenére a szövetségesek elvetették azt a lehetőséget, hogy ezzel a két állammal bővüljön a NATO-tagállamok 28-as listája.

– tette fel a költői kérdést Ian Brzezinski.

A katonai szövetség az elmúlt években többször is elhalasztotta kulcsfontosságú lépések meghozatalát. Amennyiben ehhez hozzávesszük, hogy a tagországok egy részében elavult a fegyverzet, kevés a pénz a haderő fejlesztésre, akkor kijelenthetjük, hogy a helyzet kezd válságosra fordulni.

Oroszország nemrég kezdte el nukleáris fegyvereinek, atomrakétáinak felújítását, újabb típusokra cserélést. Jelenleg egyetlen NATO-tagállamban sem folyik hasonló fegyverkezési program, azonban a szövetségesek nukleáris arzenáljára ráférne a felújítás.

Mindezek fényében azonnali cselekvésre és reformokra van szükség.

Brzezinski szerint a helyzet nem túl rózsás. Oroszország egyre merészebb, mindezt Szíria, Ukrajna és Grúzia példája remekül mutatja. Az oroszok csupán az erőből értenek, ezért a jövőben határozottabb fellépésre lesz szükség.

– mondta Brzezinski, utalva arra, hogy sokkal nagyobb erőforrások fölött diszponál az EU és az USA, főleg együtt, mint Oroszország. Hozzátette, hogy ráadásul az oroszok erősen függnek a gázból és az olajból szerzett bevételeiktől.

Gordon szerint mindez meg fog valósulni, ahogy már korábban is mondta, Trump tiszteletteljesen, de keményen fog hozzáállni Oroszországhoz.

Trump tanácsadója beszélt az iráni helyzetről is. Mint elmondta, a jelenlegi status quo nem tartható fenn, mert az végső soron azt eredményezné, hogy Iránnak nukleáris fegyverei lesznek. A jelenlegi, Obama által megkötött egyezmény le fog járni és ekkor a perzsa állam újrakezdi atomprogramját. Ez súlyosan felboríthatja az erőegyensúlyt a Közel-Keleten és az események akár háborúba is torkollhatnak. Mindezt meg kell akadályozni, Iránnal is sokkal keményebben kell bánni a jövőben.

Végső soron a résztvevők optimisták voltak a tekintetben, hogy a NATO hozzáállásában, de szinte minden minőségében komoly változások lesznek a közeljövőben. Mindez nemcsak Trump elnökké választása miatt történik, hanem amiatt is, mert a tagállamok is felismerték a változás szükségességét.

888.hu: Mi a Trump-faktor, mi tette lehetővé Trump győzelmét?

Gordon: Azt gondolom, hogy Trump újra naggyá akarja tenni Amerikát, például azáltal, hogy visszacsábítja azokat a cégeket, amelyek kitelepültek külföldre és ezáltal számos munkahelyet megszüntettek az Egyesült Államokban. Gondoskodni szeretne határaink biztonságáról, mivel jelenleg 11 millió ember tartózkodik az USA területén illegálisan. Bizonyos esetekben olyan személyek is biztonsági kockázatot jelentenek, akik vízummal lépnek be Amerikában, így a jövőben jobban meg kell fontolnunk, hogy kit akarunk beengedni. Az illegális bevándorlók jelentős része rendkívül alacsony munkabérért dolgozik a fekete-gazdaságban, és emiatt szintén rengeteg amerikai vesztette el munkahelyét. Trump győzelmének egyik kulcsa, hogy fontosnak tartja ezeket a problémákat és meg szeretné oldani őket. A másik jelentős tény, hogy Trump újratárgyalná azokat az egyezményeket, amelyekből nem profitált Amerika. Számtalan esetben láttunk olyat, hogy a cégek Mexikóba és Kínába helyezték át az üzemeiket. Trump ezen is változtatna és nem csak beszél róla, hanem sikereket is fel tud mutatni a közelmúltból. Az egyik ilyen, hogy rá tudta venni a Carrier nevű, légikondicionáló berendezéseket gyártó céget, hogy maradjon az USA-ban. A cég bejelentette, hogy külföldre helyezi gyártókapacitását és Trump meg tudta győzni őket arról, hogy maradjanak, így ezzel 1000 munkahelyet mentett meg. Rendkívül fontos üzenet volt Trumptól, hogy együtt szeretne működni a NATO-n belüli szövetségeseinkkel, azonban a sikeres együttműködés záloga, hogy a védelmi költségvetést a GDP 2 százalékára kell emelni minden tagállamban. Az USA-ban egyébként 3,5 százalékot költenek a védelmi kiadásokra.

888.hu: Korábbi interjúi és megszólalásai során említette az Orbán Viktor és Donald Trump között létrejött beszélgetés baráti hangnemét, valamint azt, hogy a két politikus pozitívan tekint egymásra. Ezért inkább arról kérdezném, hogy hogyan látta a magyar-amerikai viszont Trump győzelme előtt, és hogyan látja azóta?

Gordon: Azt hiszem, hogy a kapcsolatok korábban is jók voltak Magyarországgal. Egy NATO-tagállamról és egy szövetségesről van szó. Ennek ellenére úgy látom, hogy sokat fejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok az elkövetkező években. Úgy gondolom, hogy az Obama-adminisztráció alacsonyabb szinteken nyomást helyezett a magyar kormányra a migrációs válság és egyéb, belügynek számító események és intézkedések kapcsán. Ezek az esetek meglehetősen kontraproduktívak voltak. Azt gondolom, hogy Trump nagyon barátságos lesz Orbánnal, mivel ideológiai szempontból hasonlóan gondolkodnak: látják a nyitott határok jelentette veszélyt, látják a radikális iszlám jelentette veszélyt, látják a terrorizmus jelentette veszélyeket. Amikor Trump és Orbán telefonon beszéltek, akkor Orbán azt mondta, hogy fekete bárányként kezelték Európában, és Trump is mondta, hogy őt is fekete bárányként kezelték Washingtonban. Az amerikai-magyar kapcsolatokat is naggyá tesszük (nevet).

888.hu: A következő kérdésem Szíriával kapcsolatos. A közelmúltban láttak napvilágot olyan cikkek, amelyekben az áll, hogy Trump Szíriával foglalkozó csapata kapcsolatban áll az oroszokkal. (Például itt is van erre vonatkozó információ.) Tud-e esetleg részleteket mondani ezekről a megbeszélésekről? Arra lennék kíváncsi, hogy kivel, milyen orosz szervekkel folytatnak tárgyalásokat például Aleppóval kapcsolatban?

Gordon: Rengeteg félig, vagy félig sem igaz információ és történet látott napvilágot a közelmúltban. Semmilyen együttműködés nem volt Trump külügyi csapata és az oroszok között Szíria kapcsán. Annyi igaz, hogy felvettük a kapcsolatot az oroszokkal. Trump beszélt Putyinnal telefonon, de nincs szó semmiféle részletes együttműködésről. Azonban általánosságban fontosnak tartjuk, hogy javítsuk a két ország közötti viszonyt, csökkenteni szeretnénk az ellenségeskedést, és inkább az együttműködésre helyeznénk a hangsúlyt.

888.hu: Röviden kitérve az ukrán helyzetre is: december elsején és másodikán az ukrán haderő nagyszabású hadgyakorlatot folytatott a Krím-félsziget közelében. Ez alapján és a közelmúltban történt események kapcsán láthatjuk, hogy ismét nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között. Lehetségesnek gondolja, hogy kitör egy ukrán-orosz háború?

Gordon: Nem hiszem, hogy háborúvá fajulhat a helyzet. Oroszország katonai kiadásai nyolcvanszorosan meghaladják Ukrajnáét. Nyolcvanszorosan. Azt hiszem, hogy az ukránoknak a politikai rendezés áll az érdekükben. Ebben az EU hathatós segítséget nyújthat számukra. Az természetesen érthető, hogy az ukránok szomorúak a Krím elvesztése és a donyecki események miatt. Szerintem ez a konfliktus nem fog nyílt háborúvá fajulni. Ehelyett egy politikai megoldást tartok valószínűnek, amely során a donyecki régió különleges státuszt kaphat. Azt még nem tudni, hogy mindez autonómiát jelent, vagy esetleg valami mást.