Az Európai Parlament az uniós tagállamok médiahelyzetéről szóló jelentésével összefüggésben az Állampolgári Jogok Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) ülésén a Magyarországgal kapcsolatos jelentés készítőit is meghallgatták az EP brüsszeli épületében. Igazi baloldali szakértői orgia keretében sikerült megvitatni a semmit, azzal összefüggésben, hogy a balliberális oldal mit is gondol a sajtószabadságról és a média helyzetéről. Soros György szakértői elmondták, hogy szerintük Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. A fideszes Gál Kinga EP-képviselő pedig nehezményezte, hogy miért elfogult balliberálisok készítenek hazug jelentéseket a magyar médiahelyzetről.

Megnyitóbeszédében Barbara Spinelli jelentéstevő aggodalmának  adott hangot az egyre sokasodó álhírek miatt. A baloldali politikus asszony szerint az álhírek elszaporodása alapvetően arra vezethető vissza, hogy a régi jobboldali erők harcolnak az új baloldali erők ellen. Olyan ez, mint a nők harca a 19. században  – vélte az olasz politikusnő, aki amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy egyre többször megfélemlítik az újságírókat és egyre több az öncenzúra.

Spinelli szereint az újságírókat egyre nagyobb nyomás alá helyezik Magyarországon, ezért nem lehet megállapítani, hogy a félelem és az öncenzúra, az álhírek erejével együtt mennyire van jelen.  A baloldali politikus azt is megemlítette, hogy a gazdasági válság és a média helyzete között összefüggés van.

Thijs Berman, az EBESZ  volt holland baloldali politikusaként és jelenlegi „független” szakértőként az újságírókat érő zaklatásokat és fenyegetéseket tartotta az egyik legnagyobb veszélynek Európában. Berman egyébként aggodalmát fejezte ki még a vidéki sajtó állítólagos megszűnése és a hamis hírek miatt. A változatosság kedvéért a volt holland munkáspárti politikus a szólásszabadságért is aggódott.

„Hihetetlenül izgalmas” előadást tartott Renate Schroeder, az európai újságírók egyik önjelölt érdekképviseleti szervezetének képviselője is, aki többek között kifejezetten az írországi médiakoncentráció miatt sivalkodott. Természetesen a balliberális világnézeti gettórendszer elkötelezett híveként az állítólagos újságíró szervezet szakértője is az álhírek elleni küzdelem fontosságát emelte még ki. Schroeder asszony szerint az is nagy gondot jelent, hogy manapság az újságírók túl korán és túl nagy számban önként hagyják el a szakmát, mert túl hamar kiégnek.

Szerencsére Marilyn CLARK, a Máltai Egyetem Pszichológia Tanszékének tanára is előadást tartott az európai újságírókra és olvasókra leselkedő veszélyekről. A fiatal máltai kutató egy három évre vonatkozó felmérésre hivatkozva úgy vélte, hogy az újságírók a véleménybefolyásolás legkülönfélébb formáinak vannak kitéve. Az újságírónők 13 százalékét szerinte szexuális zaklatás éri.

A nap és a meghallgatás fénypontjaként végül következett Bárd Petra médiapluralizmusról szóló szakértői előadása, mely kissé csalódást okozott azzal a száraz hangvételével, amely még a Soros-egyetem posztgraduális képzéseinek hallgatóit is álomba ringatta volna. Bárd Petra szakértői mivoltában úgy vélte, hogy jogilag akár a hetes cikkely alkalmazása is indokolt a médiapluralizmussal kapcsolatos magyarországi hiányosságok miatt. Azt viszont, hogy mi a hiányosságok definíciója, nem árulta el.

Utána következett Bayer Judit, aki pedig arról beszélt, hogy szerinte számos ok indokolja a Magyarország elleni uniós jogi fellépést (a hírhedt 7-es cikkely alkalmazását) az uniós normák nem teljesítéséért. Ezek: a szektorokon átnyúló és a közös tulajdonlás közbeszerzéseken belüli megjelenése, a jelenségek informális hálózata a politika és a média között, a szoft cenzúra megjelenése, ami az, ahogy az építő- és bankiparon, valamint a földtulajdonláson keresztüli vagyonszerzés a médiát befolyásolja, amelyek mögött közpénzek megszerzés áll.

Bayer Judit igen érdekes (értsd szubjektív) meghatározásként azt is elmondta még, hogy a cenzúra nem látható kívülről csak, ha ismeri az ember az adott társadalmat.

A "lebilincselően izgalmas" LIBE-meghallgatás egyik érdekes sajátossága volt, hogy gyakorlatilag a sommás általános és például Magyarországgal szemben elítélő nyilatkozatokkal kapcsolatban egyetlenegy konkrét tény és bizonyíték sem hangzott el. 

Részben ezt is megemlítette a bizottsági ülés végén feltett kérdésében Gál Kinga. Az EP fideszes képviselője a LIBE-bizottság által megrendelt állásfoglalás Magyarországgal foglalkozó részének elfogultsága miatt emelte fel a szavát, mely álláspontja szerint számos botrányos ferdítést, hazugságot tartalmazott, mindezt balliberális újságcikkekkel "alátámasztva". Gál Kinga szerint felháborító, hogy az európai parlament LIBE bizottságának hivatalos szakértői anyagaként egy ilyen elfogult szakértői állásfoglalás szolgálhatott.

A meghallgatást követően megkérdeztük a Magyarországra vonatkozóan csak súlyosan elfogult és szándékosan hamis és balliberális szempontokat figyelembe vevő megállapításokat tartalmazó jelentés két magyar szakértőjét is. Bárd Petra médiaszakértőhöz méltóan azonnal közölte is, hogy nem nyilatkozik.

Bayer Judit pedig arra a kérdésünkre, hogy mi alapján állítja, hogy Magyarországon sérül vagy hiányos lenne a médiapluralizmus azt válaszolta, hogy azon az alapon, hogy a médiapluralizmus az EU egyik alapjoga (ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy csak). 

A kétszeres Soros-öszöndíjas hölgy a legérdekesebb választ arra a kérdésünkre adta, hogy miért tartja jó médiumnak a 444-et és rossznak a 888.hu-t. Az állítólag független médiaszakértő hölgy szerint lapunk