Az európai tapasztalatok szerint az új szélerőművek már ma is piaci áron tudnak termelni (támogatás nélkül). A napelemek tekintetében 2025-ig biztos, hogy elérjük azt a helyzetet, hogy a piaci ár mellett is megtérülnek a beruházások. Így már támogatásra sem lesz szükség. Így az addicionális kapacitások piaci árak mellett is megtérülnek.

Tehát, amennyiben a régi kapacitásokat nap és szélerőművekkel váltjuk ki, akkor ez önmagában a 2050-es időtávon nem okoz áremelést, hiszen a régi erőművek ezen az időtávon már nem is működőképesek (kivétel Paks 2). A kérdés az, hogy az ilyen rendszer technikailag működőképes-e? A jelenlegi tudás szerint NEM, mert a kiegyenlítés költségei (beleértve a back up költségeket is) és a hálózatfejlesztés költségei jelentős mértékben fognak növekedni.

Tehát nem az energia, mint termék ára növekszik, hanem a rendszerhasználat költségei fognak növekedni. A végfogyasztók ára tehát a jelenlegi szinthez képest ceteris paribus a hálózati integrációs költségekkel fog érdemben növekedni.

A kérdés az, hogy ezek a költségek hogyan becsülhetők. Annyi nyilvánvaló, hogy a jelenleg kb. 2000 MW napelemes fejlesztés a jelenlegi hazai elosztóhálózatot teljesen telítette.

Jelenleg 37 Ft/kWh az átlagos végfogyasztói átlagár Magyarországon (15 Ft/kWh áram + 14 Ft/kWh rendszerhasználat [kiegyenlítés és hálózat] + 8 Ft). Becslések szerint hosszabb távon a jelentősebb időjárásfüggés miatt a rendszerhasználat díja 28 Ft/kW értékre változhat. Ez ceteris paribus akár 30-40 %-os végfogyasztói áremelkedést jelenthet hosszabb távon. Tehát a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.