Íme a bizonyíték, hogy Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben
Horváth József György
2019.06.21. 15:40
A környezetvédelem melletti elköteleződésről már nem is beszélve.
Magyarország kormánya számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Magyarország a 2030-ig teljesítendő vállalásait, ahogyan ígérte, úgy be is tartja. A megújuló és atomenergia együttes használatával 2030-ra a hazai áramtermelés akár 90%-a is szén-dioxid-mentes lehet
– áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteki közleményében.
Ugyanakkor megjegyzik, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) azonban óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára. Az említett javaslatot pedig felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására.
Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.
– áll a közleményben.
Szemléltessük a tényeket számokkal:
Az európai tapasztalatok szerint az új szélerőművek már ma is piaci áron tudnak termelni (támogatás nélkül). A napelemek tekintetében 2025-ig biztos, hogy elérjük azt a helyzetet, hogy a piaci ár mellett is megtérülnek a beruházások. Így már támogatásra sem lesz szükség. Így az addicionális kapacitások piaci árak mellett is megtérülnek.
Tehát, amennyiben a régi kapacitásokat nap és szélerőművekkel váltjuk ki, akkor ez önmagában a 2050-es időtávon nem okoz áremelést, hiszen a régi erőművek ezen az időtávon már nem is működőképesek (kivétel Paks 2). A kérdés az, hogy az ilyen rendszer technikailag működőképes-e? A jelenlegi tudás szerint NEM, mert a kiegyenlítés költségei (beleértve a back up költségeket is) és a hálózatfejlesztés költségei jelentős mértékben fognak növekedni.
Tehát nem az energia, mint termék ára növekszik, hanem a rendszerhasználat költségei fognak növekedni. A végfogyasztók ára tehát a jelenlegi szinthez képest ceteris paribus a hálózati integrációs költségekkel fog érdemben növekedni.
A kérdés az, hogy ezek a költségek hogyan becsülhetők. Annyi nyilvánvaló, hogy a jelenleg kb. 2000 MW napelemes fejlesztés a jelenlegi hazai elosztóhálózatot teljesen telítette.
Jelenleg 37 Ft/kWh az átlagos végfogyasztói átlagár Magyarországon (15 Ft/kWh áram + 14 Ft/kWh rendszerhasználat [kiegyenlítés és hálózat] + 8 Ft). Becslések szerint hosszabb távon a jelentősebb időjárásfüggés miatt a rendszerhasználat díja 28 Ft/kW értékre változhat. Ez ceteris paribus akár 30-40 %-os végfogyasztói áremelkedést jelenthet hosszabb távon. Tehát a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
