Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így zajlott a Merkel-Seehofer testvérháború

888.hu

2015.12.18. 17:00

Merkel a kompromisszumok királynõje, ennek köszönhetõen már a harmadik ciklusban vezet nagykoalíciós kormányt. Eddig minden riválisát sikerült parkolópályára tennie, õsszel a bajorok bicskája tört bele a küzdelembe.
Koalíciós egyensúlyozás

Merkel hatalma veszélyben van, de messze még a veszte – így vélekedett egy német politikai tanácsadó még október elején. A szakértő szerint a német kancellár legfőbb politikai tőkéje a hitelesség, ezért hiába látta be a migrációval kapcsolatos tévedését, nem kezdhetett radikális irányváltásba.

Az egyetlen opciója, hogy még a 2017-es választás előtt megoldja a válságot, de már jövő márciusban vita alakulhat ki Merkel személyéről a CDU/CSU-ban, ha a tartományi választásokon esetleg rossz eredményt érnek el.

Ehhez képest már 2015-ben kiéleződött a konfliktus a pártszövetségen belül, a bajorok október végén már a kormányból való távozást is kilátásba helyezték.

"Józan ész" kontra "nyitott kapuk"

Tartományának földrajzi elhelyezkedése miatt Horst Seehofer az a német politikai vezető, aki leginkább szembesült a korlátlan migráció okozta súlyos problémákkal. Az osztrákok mellett, akik jobb ötlet híján becsukott szemmel dobálták tovább a bevándorlókat a német határ irányába, Seehofer gyakran kritizálta Merkelt is a nyitott határok könnyelmű meghirdetéséért.

A bajorok októberben ultimátumot adtak, amit az egyik politikus így foglalt össze: "ha Merkel nem zárja le a határt, nem marad kancellár". November 1-jén lejárt a határidő; a két pártvezető tárgyalt, az eredmény egy kompromisszumos javaslatcsomag a Törökországgal való együttműködésről és néhány egyéb intézkedésről.

A határ lezárása helyett ezután a bevándorlók számának csökkentéséért küzdött a CSU, Merkel azonban még a bajorok kongresszusán is határozottan elutasította a lakosság 64 százaléka által támogatott felső korlát bevezetését, amivel nem aratott túl nagy sikert.

Újra egymásra találnak?

Hiába választották Merkelt az Év Emberének, a német lakosság döntő része nem elégedett a kormány migránspolitikájával, illetve tart a terrorizmus és a bűnözés növekedésétől. 

A német kancellár december közepén, a CDU kongresszusán mutatta első jelét annak, hogy hajlandó finomhangolni politikáját. Elmondta, hogy az emberek aggodalmaira való tekintettel "érezhetően csökkenteni kell a menedékkérők számát". Merkel igyekszik megőrizni hitelességét, ezért nem vállal komolyabb irányváltást: továbbra is elutasítja a felső korlátot és támogatja a kvótarendszert. Új elem viszont, hogy "a külső határok védelme a legfontosabb", a menekültek szétosztása pedig másodlagos.

A bajor kormányfő nem győzte dicsérni Merkelt a kongresszus után, látványosan üdvözölte a "kiváló kancellár" bejelentését. Seehofer ugyanakkor továbbra is kitart pártja korábbi céljai mellett: szigorú határvédelmet akar és támogatja a nemzetállami szintű megoldásokat. Utóbbit Merkel rendszeresen kárhoztatja, Magyarország és a visegrádiak viszont minden eddigi sikert a nemzeti szuverenitást erősítő eszközökkel értek el, így a bajorok fontos szövetségeseink maradhatnak.

A következő hetek-hónapok fő kérdése: tartós változást hozott-e Merkel bevándorlással kapcsolatos politikájában a bajor tartományi miniszterelnökkel folytatott csatája, vagy csak lefegyverezte aktuális politikai riválisát egy újabb kompromisszum megkötésével? Ha az előbbi jön be, akkor Merkel egy utolsó esélyt kap, hogy nagyobb arcvesztés nélkül azzá váljon, amire a kezdetektől szükség lett volna: Európa megmentőjévé. Ha viszont nem a külpolitikai, hanem csak a belpolitikai győzelem lebegett a szeme előtt, akkor beigazolódik egy kellemetlen gyanú: Angela Merkel sikere nem egyenlő Európa sikerével.

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére