Így rohamozták meg Európát 2015-ben
888.hu
2015.12.30. 13:19
A bevándorlás problémája az egész 2015-ös évet végigkísérte. Összeszedtük, hogyan is alakult, és mik voltak a fõ mérföldkövek.
A statisztikai adatokat visszanézve a migrációs hullám már 2014 második felében rohamosan megindult Európa felé. Eleinte ugyan nagyon lassú, de annál tendenciózusabb, ütemesebb volt a migrációs nyomás. A magyar kormány kezdetektől egy közös európai megoldást sürgetett, amelyben a határok védelme mellett, az uniós tagállamok összefogását sürgették. Orbán Viktor miniszterelnök januárban úgy fogalmazott:
Mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország.”
Nem osztozott ezen a véleményen a liberális ellenzék, akik már az elején átláttak a szitán. A leginkább Kunhalmi Ágnes, szocialista országgyűlési képviselő gondolata híresült el, aki úgy fogalmazott:
A bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált."
De folyamatosan bírálták a magyar kormányt az Európai Unió vezetői is.
Egyre több közvéleménykutatás mutatta ki, hogy az uniós állampolgárok egyre inkább a magyar kormány álláspontját osztották. A cseheknél például a lakosság 87 százaléka szigorította volna bevándorlási törvényeket, az osztrákok 82 százaléka támogatta Orbán Viktor javaslatát, és a németek jelentős része, 80 százalékuk is egyetértett azzal a javaslattal, hogy a menekülteket már Görögországban külön kell választani a gazdasági migránsoktól.
Áprilisban összeültek az EU bel- és külügyminiszterei, ahol egy tíz pontból álló akciótervet fogadtak el, hogy hogyan kell megvédeni Európa határait. Az Európai Bizottság ezzel egy időben bővíteni akarta a bevándorlást biztosító szabályokat.
Kvótavita
Miközben a migrációs nyomás áprilisra már a legtöbb uniós vezető szemét felnyitotta, hogy sürgősen megoldást kell találni, a Frontex költségvetését folyamatosan csökkentették.
A Frontex 2005 óta működik az Európai Unióban. Fő feladata, hogy összehangolják az EU külső határainak védelmét és a tagállamok határőrizetét harmonizálják.
Az áprilisi csúcstalálkozón merült fel először a menekültkvóta ötlete. Ekkor még arról volt szó, hogy a tagállamok önkéntes módon osztják szét egymás között a migránsokat. A miniszterelnök röviden csak úgy fogalmazott, ez a javaslat őrültség.
Meggyőződésem, hogy a kvóta csak ösztönözni fogja az embercsempészeket, még több embert csal majd Európába és arra bíztatja őket, hogy veszélyes tengeri átkeléssel kíséreljenek meg uniós területre jutni.”
A kijelentés eredménye az volt, hogy júniusban az Európai Tanács tagjai kimondták, hogy Magyarországra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tagállamra. Ezután döntött úgy a kormány, hogy 175 kilométer hosszú szakaszon kerítést épít az ország déli határaira.
A kerítés sok bírálatot kapott itthon is, és az unióban is, ennek ellenére szeptember 15-re megépült. Ekkor az embercsempészek új útvonalat választottak: a horvát-magyar határon próbálták átcsempészni a migránsokat. Ekkor a kormány elhatározta, hogy ezt a határszakaszt is lezárja. Ez már októberre meg is történt.
A magyar kormány a határok zárásával legalább 300 ezer migráns magyarországi belépését akadályozta meg. Szépen lassan pedig a nagy kritikusok is változtattak álláspontjukon.
A legnagyobb pálfordulás az osztrákoknál történt, ők ugyan nyár elején még a legnagyobb kritikusai voltak a magyar kerítésnek, ősszel pedig gyakorlatilag lemásolták a magyar kerítést, új elnevezést adva neki:
kapu szárnyakkal.
De Németország is változtatott, bár az nem volt annyira látványos, mint az osztrákok esetében. És kerítéssel védekezik most már Szlovénia is.
Bár az illegális határátlépés megszűnt, az unió vezetői továbbra is azt akarták elérni, hogy fogadjunk be migránsokat.
Szeptember 9-én az Európai Bizottság beadott egy olyan rendelettervezetet, amely már nem az önkéntes alapú kvótákra alapozna, hanem kötelező jelleggel osztaná szét a migránsokat az EU tagállamai között. A magyar kormány azonban ezt a javaslatot is elutasította. De a magyarok mellett több másik tagállam is, többek között Szlovákia is.
November végén az EU állam- és kormányfői megegyeztek, hogy Törökországon keresztül védik meg Európát a migránsoktól. A törökök azért cserébe, hogy ne engedjék tovább a bevándorlókat, három milliárd eurós segítséget kap. Ebbe Magyarország 18 millió euróval szállt be. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott:
ez a szöveg világos garanciát ad Magyarország számára a tekintetben, hogy semmilyen betelepítést nem kell elfogadnunk."
A törökök - cserébe a segítségért - nem kevés követelést támasztottak az EU-nak:
vízummentességet kértek az Európai Unióba
és
tagjai akarnak lenni az EU-nak is.
A törökökkel történt megállapodás ideiglenesen megoldást jelenthet, azonban ténylegeset biztosan nem. Ugyanis egyes becslések szerint a következő néhány évben több millió ember indul majd útnak Európa felé. A valódi megoldást azonban a legtöbb szakértő szerint csak az jelentheti, ha Szíriában megszüntetik a polgárháborút.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
