Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így neveld a bevándorlódat

888.hu

2016.03.30. 11:08

Európa képes integrálni 20 millió muzulmánt? Mekkora veszélyt rejt magában 10 millió bevándorló? Radikalizálódhatnak-e az európai fiatalok?

Európa megtelt. A tavalyi migránsváró osztrák nyugdíjasok egyre inkább a félelmeikről, a kiszolgáltatottságukról beszélnek. Pedig fél évvel ezelőtt még Budapestről csempészték Ausztriába a bevándorlókat. 

Tavaly, az európai közbeszédet a hurráoptimizmus jellemezte. Nyugaton, teli torokból szidták Orbánt és a magyar határkerítést. Mára már az efféle hangok elnémultak, mindenki kerítésépítésbe kezdett és síri csönd járja át Európát, miközben alig beszélünk egy fontos, talán még a migrációnál is égetőbb problémáról.

Mit kezdjünk a migránsokkal? Hogyan integráljuk őket?

Szalai Máté, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egy lokális szinten kidolgozott integrációs modell akár még működhetne is. Ha hihetünk a statisztikai adatoknak, akkor kijelenthetjük, hogy 25 millió muzulmán él az Európai Unióban, melyek az összlakosság 8-9 százalékát teszik ki.

40 évvel ezelőtt a németek hívták őket

A muszlim népesség létszámának hirtelen megugrása a német vendégmunkásprogram (Gastarbeiter Program) bevezetésének volt köszönhető. Az 1960-as években a fejlődő német gazdaság  az elöregedő társadalmával találta magát szembe, és ennek orvoslására behívták egy seregnyi török vendégmunkást. Az időszakos munkaerőpótlás az alacsony képzettségű külföldi munkaerő behívása két évtized múlva a családegyesítéssel tetőződött be. 2006-ban már 3,3 millió főre becsülték a muzulmán kulturális háttérrel rendelkezők számát (80 százaléka szunnita, 20 pedig síita). Körülbelül 1,5 millió muszlim már Németországban született. Egyelőre nincs biztos recept, hogy miként kéne a muszlimokat integrálni.

A kezdeti hurráoptimizmus az 1972-es olajválság és a 2008-as gazdasági válság után odalett. Már a német fiataloknak sem volt elég munkahely, a bevándorlók pedig egyre szegényebbeké váltak. Ám eszük ágában sem volt hazatérni.

Németország így próbálta meg integrálni a muszlimokat

Valódi integrációs intézkedések Németországban csak az ezredforduló óta tapasztalhatóak. A német állam egyszerűen nem vett tudomást az ország területén élő és egyre növekvő számú kisebbség jelenlétéről, csupán megtűrte őket. A párhuzamos társadalmak legnagyobb problémája a kisebbség újratermelődésében keresendő: ugyanis  a bevándorló nem érzi szükségesnek, hogy megtanulja a német nyelvet, így nem tud részt venni az oktatási rendszerben. Következtetésképpen alulképzettek maradnak, és a munkamegosztás alsó fokain található tevékenységet végezhetnek. A német nyelv és az oktatás hiánya miatt nem tudnak felemelkedni, mely a radikalizálódáshoz vezet.

Azok akik a balhét csinálják nagyon kevesen vannak."

Az euró-iszlám kifejezéssel illetett Európában szocializálódott muzulmán kisebbség racionális, felvilágosult, európai értékeket magának valló közösség egyre inkább a gettó-iszlám irányába fejlődött. Németországban és Nyugat-Európában párhuzamos társadalmak alakultak ki, megvetve a terrorizmus melegágyát.

Közben Hollandiában, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban és Angliában ugyanez a folyamat lejátszódott, hasonló problémákat eredményezve. Az európai ember szinte pillanatok alatt a muzulmánokat a terrorizmushoz kötötte, a szeptember 11-i terrortámadás Hamburg gyökerei, a madridi merénylet, Theo van Gogh brutális meggyilkolása, a londoni metró felrobbantása, a madridi vonat elleni merénylet, a francia fejkendőbotrány és a dán karikatúrabotrány hatására. Hogy az elmúlt két év merényleteit már ne is említsem.

Az Iszlám Állam célja a terrorizmus

Az állam hatalmát és tekintélyét képviselő közhivatalokat és az azokat működtető tisztviselőket kiűzték, helyüket alternatív hatalmi központok vették át, melyek igényt tartanak a gettóban lakók hűségére és támogatására, ugyanakkor hangosan követelik  a központi segélyeket és szolgáltatásokat. 

Mindeközben Európában

Az elveszett nemzedék vállára nehezedik a gazdasági válság. Az Európai Unióban a fiatalok helyzete a legrosszabb. A válság terhének nagy része a fiatalokra nehezedett. Õket bocsátották el először, nincs munkahelyük, az ő béreiket csökkentették elsőként, nehezen tudnak lakást vásárolni, vagy családot alapítani.

A jövőbeli problémákat a nemzedékek közötti méltánytalanság fogja okozni. A fiataloknak kell majd megfizetniük a jelenleg is halmozódó adósságokat. Ez valószínűleg még nagyobb adókat és járulékokat fog jelenteni, kevesebb pénzt oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. A mai fiatalok máris túlzottan és hosszú távra eladósodtak a bankoknál, így nagyon valószínű, hogy a részlet visszafizetése mellett már nem marad túl sok pénz egyéb tevékenységekre.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére