Donald Trump megválasztott republikánus elnök január végi eljöveteléig – és még kevéske időre az utánig –, azonban még sok víz le fog folyni a Dunán. Így a legfrissebb amerikai külügyi hisztéria után is érdemes még további, hasonló jellegű szoft hadviselésre számítania Magyarországnak az Egyesült Államok jóvoltából.

A liberális álcivil szervezeteket leszámítva, a magyar emberek többségének elméjében máig élnek azok a képsorok, melyekben több száz "menekült" kövekkel, palackokkal és égő szeméttel kezdte el dobálni szeptember 16-án, a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely magyar oldalára kivezényelt rendőri egységeket.

Az összecsapásokban mintegy húsz magyar rendőr sérült meg. A kaotikus zavargások közepette a hatóságok – nem meglepő módon – nem tudtak érdemben azonosítani, majd kiemelni minden egyes zavargót, hiszen egyrészt többnyire szerb fennhatóságú területen zajlott a migránsok rendbontása, másrészt pedig a névtelen, tucatnyi Ahmed közül nem volt egyszerű kiszűrni, hogy ki az autentikus, és ki nem.

Ennek ellenére a magyar hatóságok mégis sikeresen beazonosították, majd elfogták az egyik hangadót, aki nemcsak azzal biztatta erőszakra a tömeget, hogy megafonba beszélt, hanem a kordont rázta, háromszor tárgyakkal dobálta a rendőrsorfalat, majd a káosz közepette illegálisan Magyarország területére lépett.

A Btk. értelmében tehát Ahmed H. röszkei zavargó terrorcselekményt követett el, hiszen az állami szerv kényszerítése céljából erőszakos bűncselekményt hajtott végre. Magyarán a rendőrséget arra kényszerítette, hogy engedjék be Magyarországra a szerb határon összegyűlt tömeget. 

Furcsamód, nekünk magyaroknak, ezt az amerikai találmányt sem kell bemutatni, amióta kiderült, hogy az amerikai kitiltási botrány nemcsak egy ordas nagy hazugság volt, hanem súlyos kormányzati visszaélésekre mutatott rá, amelyek az amerikai hírszerzés az USA külügyminisztériuma között húzódik.

Ezen történések fényében a mai, külügyi közleményben bujtatott újabb zavarkeltés az amerikaiak részéről már sokkal inkább a komédia műfajához hasonlít, mintsem a komoly, érdemi hadviselésről. 

Mint ismert, Mark Toner helyettes külügyi szóvivő írta alá azt a mai rövid közleményt, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott ki a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt Ahmed H. ügyében. Az amerikai külügyi közlemény megjegyzi, sürgetik a magyar kormányt, hogy

a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét. Továbbra is szoros figyelemmel kísérjük majd az ügyet – fenyegetőzik az USA külügyminisztériuma.

Emlékezzünk csak vissza, az amerikaiak által működtetett guantanamói fogolytábor pontosan annak érdekében került a Guantánamói-öbölben található Kuba déli részére, mert ebben a térségben már nem érvényesek az amerikai törvények. Sőt, még az amerikai alkotmány is csak közvetetten, a katonai szabályzatokon keresztül tudja rendszabályozni az ott történő eseményeket. Így sok esetben az oda kerülő terrorgyanús személyeket vádemelés nélkül, esetenként statáriális módon megkínozhatnak – amelyet tilt a nemzetközi jog –, és fogva is tarthatnak.

Ennek ellenére, egyetlen olyan esetről sem tájékoztatta az Egyesült Államok a világot, amelynek kapcsán – ahogyan ők fogalmaztak – "független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytattak" volna egyetlen guantanamói fogvatartottal kapcsolatban.

Ennek fényében a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnökének, Menczer Tamásnak a válasza, miszerint "felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál" teljes mértékben helytálló. Mi több, a magyar Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata is kellőképpen határozott, amely kifejti, hogy

Végezetül Menczer Tamás Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnökének a szavaival élve valóban kijelenthető, furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába.