A Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön indul Budapestről Székelyföldre.

A  zarándokokat útjuk során Nagyváradon Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson ünnepség keretében fogadják. A szervezők tájékoztatása szerint az előző évek tapasztalatai alapján várhatóan mindenhol nagyszámú erdélyi magyar fogadja majd őket.

Budai László, a zarándoklatot szervező Misszió Tours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója elmondta: a vonaton 850 zarándok fog utazni.

A  zarándokok pénteken Madéfalvára, Csíkszeredába, majd Csíksomlyóra mennek, harmadnap, szombaton a csíksomlyói búcsún vesznek részt a búcsú egyik legnagyobb keresztaljaként felvonulva a kegytemplomhoz.

A programot a negyedik napon, Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja.

A Kárpáteurópa Utazási Iroda zarándokvonatai közül a Csíksomlyó expressz jövő csütörtök éjszaka Szombathelyről indul, és Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével péntek hajnalban érkezik a budapesti Keleti pályaudvarra, ahonnan a Székely gyorssal együtt, egy 16 kocsiból álló szerelvényként indul tovább Erdélybe. Az "össznemzeti zarándokvonatot" a Szent István király tiszteletére feldíszített mozdony húzza majd.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.