Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere csütörtök délelőtt Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között szerda késő este megszületett megállapodás. A miniszter tájékoztatása szerint:

• a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő,
   
• a rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik,  
   
• továbbá a szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be.

Balog Zoltán közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, betonba, üvegbe, műszerbe, most pedig - idén és jövőre - további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.

Hozzátette, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Ráadásul a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.  

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket,

A Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. 

Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.

Az ügy kapcsán úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb funkciók költöztetéséről.

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.

(MTI)