Az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságban (LIBE) meghallgatást tartottak a média- és a szólásszabadság állásáról. Patrick Penninckx, az Európa Tanács információs részlegének vezetője leszögezte, hogy bár a szabad sajtó a demokrácia egyik fő pillére, egyre nagyobb veszély fenyegeti, és a válaszintézkedések sem feltétlenül pozitívak. Riogatásában hangsúlyozta, az elmúlt években három újságírót öltek meg az Európai Unióban (természetesen egyiket sem Magyarországon), több sajtóterméket bezárásra kényszerítettek, gyorsan terjednek az álhírek, gyakori a riporterek megfélemlítése és nehéz a minőségi újságírás finanszírozása.

Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodavezetője mély aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatosan. Számos esetet kiemelt több országban, beszélt romániai, lengyelországi, máltai, de franciaországi, olaszországi és hollandiai visszásságokról is.

Nagy problémának nevezte a médiaellenes retorika terjedését, az újságírók elleni gyűlöletkeltést, és kijelentette, különösen aggasztó, ha ebben politikai vezetők is részt vesznek. Ennek kapcsán Magyarországot is említette, mondván, ellenséget képeznek a sajtó egyes részéből, kirekesztve a nem kormánypárti médiumok munkatársait. (Csak halkan jegyezzük meg, hogy ez amúgy pont fordítva működik.)

Az alaptalan sivalkodáshoz hozzászólt a momentumos Donáth Anna is, aki kiemelte, a független, oknyomozó újságírók elhallgattatására „nagyon komplex eszközrendszer” működik Magyarországon, az érintettek pedig igazán a rendőrségre sem számíthatnak.

Ezekre az alávaló bírálatokra érkezett Hidvéghi Balázs válasza, aki aláhúzta, hogy a médiaszabadság kulcsfontosságú a demokráciákban. Kijelentette:

A fideszes politikus a magyar helyzetről szóló beszámolókat rendkívül egyoldalúnak és manipulatívnak minősítette „még a LIBE sztenderdjeihez képest is”. Úgy vélekedett, hogy az egyetlen igazi változás, hogy ma a korábbiakkal ellentétben működnek konzervatív médiumok is, és ez sokakat zavar a baloldalon, azonban a legnagyobb tévécsatornák, online portálok és lapok továbbra is kormánykritikusnak számítanak.

– közölte.

Az EP-képviselők bíráló hozzászólásai kapcsán pedig megjegyezte: „Magyarországot évek óta támadják, ennek a valódi oka az, hogy a magyar kormány szembemegy azzal a rossz brüsszeli bevándorláspárti politikával, amelyet rá akarnak erőltetni az összes tagállamra.”