– ez volt a címe annak a panelbeszélgetésnek, melyen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő (Fidesz), illetve Sztáray Péter biztonságért felelős államtitkár vett részt.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Mint ismert, a komoly összefogások, a viszonylag magas magyar részvétel ellenére sem került kárpátaljai magyar képviselő a kijevi törvényhozásba. Brenzovics László a parlamenti választásokat úgy kommentálta, hogy már a voksolás előtt is minimálisak voltak a kárpátaljai magyarság esélyei, mivel az ukrán vezetés saját kénye-kedve szerint rajzolta át a választási körzetek határait. A KMKSZ elnöke elmondta: az elnökválasztás után úgy tűnt, hogy meg tudnak egyezni Volodomir Zelenszkij pártjával, a Nép Szolgájával, de miután Zelenszkij találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, ment a levesbe a megállapodás. Brenzovics szerint beszédes volt az is, hogy egyetlen ukrajnai párt sem indított nemzetiségi jelöltet a pártlistáján, ha voltak is kisebbségi jelöltek, azok szinte mind-mind csak krími tatárok voltak.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Brenzovics elmondta: három olyan körzet volt Kárpátalján, ahol a magyarság aránya meghaladta a 10 százalékot, itt indultak is magyar jelöltek, de véleménye szerint csak akkor lett volna esélyes jelölt, ha a magyarok egy irányba szavaznak, az ukrán voksok pedig megosztottak. De még a legesélyesebb körzetben (a 73-asban) is ellehetetlenítették az ukránok a választást: a kommandósok házakat szálltak meg, szavazatvásárlások, megfélemlítések történtek. Ehhez asszisztált a helyi maffia, de még a rendőrség is – jelentette ki a KMKSZ elnöke.

– fogalmazott később Brenzovics, aki szerint ez a tarthatatlan állapot vagy azért áll még fenn, mert a régi emberek (Porosenko-brancs) még mindig kulcspozíciókban vannak, vagy valami más állhat a háttérben.

Bocskor Andrea szerint az ukrán választások nem keltették fel az európai elit figyelmét, az Európai Unió (EU) a saját problémáival volt elfoglalva az elmúlt hetekben. Épphogy felállt az új Európai Parlament (EP), épphogy lett új európai bizottsági elnök, az előrehozott parlamenti választásokra pedig nem figyeltek oda. Az EP-képviselő szerint pár héttel korábban, az elnökválasztás folyamán még kiemelt téma volt Ukrajna.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Bocskor a beszélgetés alatt felhozta: bár voltak Ukrajnában EU-s választási megfigyelők, ez véleménye szerint semmit nem ért. Sőt: olyan jelentéseket raktak le Brüsszel asztalára, melyekben az állt, hogy minden rendben ment Ukrajnában. A képviselő ezért írt levelet az EU illetékes intézményének. Ebben felsorolta a Kárpátalján történt atrocitásokat, és arra kérte az EU vezetőit, hogy ezeket is vegyék figyelembe, mikor legközelebb Ukrajnával ülnek egy asztalhoz.

– fogalmazott Bocskor. Az EP-képviselő megemlítette az EBESZ jelentését is, mely párhuzamosan készült el a brüsszeli anyaggal. Mint mondta, sok a hasonlóság két jelentés között, de az EBESZ anyagában benne van a 73-as körzet ügye, a klónjelölt ügye (lásd: két Brenzovics indult egy körzetben), illetve az ukrán külügyminisztérium sivalkodása is (melyben azt kritizálta Kijev, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Beregszászban járt pár nappal a voksolások előtt). „Alaposabbnak tűnik ez a jelentés” – fogalmazott Bocskor.

Sztáray Péter a most vasárnapi választások kapcsán elmondta: „Lesújtó az, ami Kárpátalján történt”. Az államtitkár szerint is „agresszív kisebbségellenes lépés volt a körzetek átrajzolása, a folyamatos megfélemlítés, illetve az anyaországi képviselők bejutásának korlátozása”. Mint mondta: ezek mind példa nélküli lépések Kijev részéről. Nincs még egy olyan európai ország, ahova nem engednek be más országok politikusait. Frans Timmermans is járt Magyarországon. A belga fogtündérről nem is beszélve.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A beszélgetésben szóba került Ukrajna NATO-tagsága is. Sztáray szerint a NATO-val kapcsolatban nincs semmi változás, a magas szintű üléseket még mindig blokkolja a budapesti kormány, de szakmai, technikai ügyekben továbbra is tud ülésezni a katonai szövetség.

– mondta az államtitkár, aki később hozzátette: ha olyan elmozdulás történik, ami érdemi, vagyis abban érdekelt, hogy jobb viszonyok alakuljanak ki Kárpátalján, akkor a magyar kormány elgondolkodik álláspontjának megváltoztatásán.

A kerekasztal-beszélgetésen felmerült, hogy 2017 óta gyakorlatilag folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar képviselőket, közéleti személyiségeket, s hogy ezekről tudott-e a magyar kormány? Sztáray a kérdésre válaszolva elmondta: „Nagyon nehéz tárgyalópartnerek az ukránok, (…) nehéz velük betartatni a megállapodásokat”. A kárpátaljai magyarság egyfajta túszszerepben van már évek óta, a többségi társadalom eszközként használja a magyar kisebbséget. Brenzovics László szerint beszédes, hogy a magyarok problémáival mindig az ukrán külügyminisztérium, s nem a belügyminisztérium foglalkozik. „Pedig mi még mindig ukrán állampolgárok vagyunk” – fogalmazott a politikus. Hozzátette:

Fotó: Kozma Zsuzsi

Bocskor Andrea arra kérdésre, hogy Közép-Európa nem lenne-e jobb partner Ukrajnának, úgy reagált, hogy őt és a kárpátaljai magyarokat is ellenségként kezelik az ukránok, „jobb esetben is csak átnéznek rajtunk”. Sztáray Péter ezzel kapcsolatban elmondta: az ukránok szekerét nyugatról tolják, az ukránok érzik azt, hogy a magyar vezetés (méretéből adódóan is) nem tud olyan erősen fellépni a kijevi vezetéssel szemben. A felháborító nyelvtörvény kapcsán például csak Budapest lépett fel határozottan, pedig a románoknak, de még a lengyeleknek is jelentős kisebbsége él Ukrajnában – tette hozzá. Az EP-képviselő pedig hozzátette: aki manapság Ukrajnát kritizálja, az Putyin-pártinak számít. Főleg a balti államok részéről.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Arra a kérdésre, hogy miért akarják a jövőre esedékes önkormányzati voksolásokat idő előtt megtartani Ukrajnában, Brenzovics László úgy reagált: szerinte már a törvényhozás feloszlatása is törvénytelen volt. Az önkormányzati választások kiírásának időpontjával való játszadozás pedig pusztán taktikai lépés. Ez egyébként beletartozik Zelenszkij politikai játékába: „Az államfő lényeges kérdésekben (gazdaság, társadalom, oroszkérdés) nem nyilatkozik, vagy kétértelmű választ ad”. A KMKSZ elnöke szerint így tudja megtartani a viszonylag magas renoméját. Elmondta azt is, senki nem tudja például, hogy ki az a több mint kétszáz képviselő, aki most bekerült a kijevi törvényhozásba Zelenszkij pártjából. Egyszerűen nincs politikai múltjuk.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Mire számíthatunk a jövőben Ukrajnában? – erre a kérdésre válaszolva Bocskor azt mondta: „Én azt várnám, hogy visszatérjen a normalitás”. Sztáray szerint „van egy halvány remény, hiszen mégsem Porosenko lett az elnök. (…) A magyar kormány most ki fog várni. S ha lesz pozitív elmozdulás, lesz változás Budapesten is”. Brenzovics pedig úgy fogalmazott: még az új parlamentben is van egy agresszív kisebbség (Porosenko, Timosenko),

Hozzátette: reménykedjünk, de sajnos van egy geopolitikai törésvonal, egy szembenállás Ukrajnában, ennek minden alá fog rendelődni, de véleménye szerint nyitottnak kell lenni,