A párizsi merényletek egyik tragikus tanulsága: nem lehet ellenőrzés nélkül átengedni boldog-boldogtalant a határainkon. A felkészületlen európai hatóságokat komoly kihívás elé állítja a példátlan menekülthullám. Európát emberi jogi aggályok akadályozzák a cselekvésben, a dél-koreai gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a még legalaposabb rendszerben is lehetnek kiskapuk.

Dél-Korea évtizedek óta rendkívül szigorúan ellenőrzi az országba érkező menekülteket, de még így sikerült néhány észak-koreai ügynöknek átjutnia a rendszeren. Szöul hazugságvizsgálót, kihallgatásokat és magánzárkát is bevetett, hogy kiszűrje az ellenséges elemeket a menedékkérők közül.

Ennek ellenére 2003 és 2013 között a Dél-Koreában letartóztatott 49 északi kém közül 21-en menekültként jutottak be az országba az igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint.
Shin Kyung-min, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki vezetője így nyilatkozott:

A kihallgatások elkülönítve zajlanak, ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt: őket is ugyanolyan alaposan kikérdezik, szüleiktől elszakítva.

– mesélte egy 59 éves, neve elhallgatását kérő nő, aki 2012-ben három hónapot töltött a kihallgató-központban. 

A hazugságvizsgáló alapeszköznek számít, mert rengeteg észak-koreai disszidens érkezik papírok nélkül. Egy átlagos kihallgatás a lakcímmel indul, mert a program keretében kiépítettek egy adatbázist a kihallgatottak nevével és címével, így össze tudják vetni egymással a történeteiket.

Pyongyang vélhetően a kilencvenes évektől kezdve próbál menekültnek álcázott kémeket bejuttatni délre, amikor nagy tömegben hagyták el az éhínség elől menekülők az országot.

- nyilatkozta Jun Ok-hyun, a dél-korei titkosszolgálat visszavonult vezetője.

Az ellenőrzésnek különböző eljárásai eszközei lehetnek, de egy biztos: Európának is meg kell válogatnia, kit enged be és milyen feltétek mellett. A dzsihadisták már megmutatták, hogy milyen, amikor kihasználják az ellenőrizetlen bevándorlást.

(Reuters)