Hazugságvizsgálóval ellenõrzi a menekülteket Szöul
2015.11.29. 11:20
A párizsi merényletek egyik tragikus tanulsága: nem lehet ellenőrzés nélkül átengedni boldog-boldogtalant a határainkon. A felkészületlen európai hatóságokat komoly kihívás elé állítja a példátlan menekülthullám. Európát emberi jogi aggályok akadályozzák a cselekvésben, a dél-koreai gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a még legalaposabb rendszerben is lehetnek kiskapuk.
Dél-Korea évtizedek óta rendkívül szigorúan ellenőrzi az országba érkező menekülteket, de még így sikerült néhány észak-koreai ügynöknek átjutnia a rendszeren. Szöul hazugságvizsgálót, kihallgatásokat és magánzárkát is bevetett, hogy kiszűrje az ellenséges elemeket a menedékkérők közül.
Ennek ellenére 2003 és 2013 között a Dél-Koreában letartóztatott 49 északi kém közül 21-en menekültként jutottak be az országba az igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint.
Shin Kyung-min, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki vezetője így nyilatkozott:
Mindig is gondot jelentett a kémek beszivárgása, ezért még alaposabb, még fejlettebb ellenőrzési folyamatra van szükség.”
Évente több, mint 1000 észak-koreai disszidál délre, és ellenőrzésük akár 180 napot is igénybe vehet. Ha átmennek az ellenőrzésen, átkerülnek egy letelepítési központba, amit további 12 hétig nem hagyhatnak el, hogy alkalmazkodni tudjanak a dél-koreai élethez. Megtanítják őket egy modern, kapitalista országban elengedhetetlen praktikus dolgokra, például hogy hogyan kell használni egy bankautomatát. A nyelvoktatás mellett egészségügyi ellenőrzéseken is át kell menniük.
A kihallgatások elkülönítve zajlanak, ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt: őket is ugyanolyan alaposan kikérdezik, szüleiktől elszakítva.
Olyan volt, mintha az önéletrajzomat kellett volna megírni. Az egész életemet el kellett mesélnem kronológiai sorrendben, és mindent leellenőriztek. Azért jöttem ide, hogy új életet kezdjek, úgyhogy nem volt félnivalóm.”
– mesélte egy 59 éves, neve elhallgatását kérő nő, aki 2012-ben három hónapot töltött a kihallgató-központban.
A hazugságvizsgáló alapeszköznek számít, mert rengeteg észak-koreai disszidens érkezik papírok nélkül. Egy átlagos kihallgatás a lakcímmel indul, mert a program keretében kiépítettek egy adatbázist a kihallgatottak nevével és címével, így össze tudják vetni egymással a történeteiket.
Pyongyang vélhetően a kilencvenes évektől kezdve próbál menekültnek álcázott kémeket bejuttatni délre, amikor nagy tömegben hagyták el az éhínség elől menekülők az országot.
Nem egyszerű a folyamat, mert a menekültnek álcázott kémek magasan képzettek. Minél több disszidens érkezik, annál szigorúbb ellenőrzésre van szükség, mert annál könnyebb beszivárogni a menekültek közé.”
- nyilatkozta Jun Ok-hyun, a dél-korei titkosszolgálat visszavonult vezetője.
Az ellenőrzésnek különböző eljárásai eszközei lehetnek, de egy biztos: Európának is meg kell válogatnia, kit enged be és milyen feltétek mellett. A dzsihadisták már megmutatták, hogy milyen, amikor kihasználják az ellenőrizetlen bevándorlást.
(Reuters)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
