Közölte:

Elmondta, hogy a nemzetközi mérések is alátámasztják a kedvező adóváltozásokat: az OECD 37 országa közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű az adóteher-csökkentés tavaly.

– emelte ki a miniszter.

Az adórendszerben bevezetett változtatásokkal 2010-óta sikerült a munkavállalók és a vállalkozások felől fokozatosan a fogyasztási adók felé tolni az adóztatás súlyát. Ezt jóval kedvezőbbnek nevezte a gazdasági növekedés szempontjából. Felidézte: a szocho mértéke a 2016-os megállapodás értelmében 27 százalékról az idén júliusban újabb 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökken. A kormány eltökélt szándéka, hogy „ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják”, akkor a következő két évben tovább csökkentik.

Kiemelte:

A sorba illeszkedett idén a 4 gyermeket nevelő anyák számára élethosszig bevezetett szja-mentesség, és vizsgálják ennek lehetőségét a 3 gyermekes anyák esetében is. Felidézte, hogy 2019-től a nyugdíjasok foglalkoztatása kedvezőbb lett, mert már nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak, és a munkavállalónak is csak az szja-t kell fizetnie.

A beruházásösztönzésről elmondta: 2017-től az egykulcsos, 9 százalékos társasági adó – ami Európában a legalacsonyabbnak számít – jelentősen ösztönzi a beruházásokat az adórendszeren keresztül. A kormány további kedvezményeket vezetett be, példaként a fejlesztési tartalék 50 százalékos korlátjának eltörlését emelte ki, amit a 2019-es adóévre már érvényesíteni lehet.

Jövőre ismét 5 százalékos lesz az új lakások áfája, mert fontos a lakásépítések lendületének megőrzése. Idén 25-30 százalékkal több lakás épülhet, mint az előző évben, ezt a lendületet szeretnék megőrizni – jelezte.

– fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy ezzel is kiváltanak adóterheket. Az Európai Bizottság legújabb áfaréstanulmánya is megerősíti az ebben elért eredményeket – mutatott rá.

Elmondta: uniós tagországokkal és azon kívüli országokkal, például Svájccal bővült a nemzetközi adózási információcsere-hálózat. A tárca rálát az OECD-tagországokra is, több mint 100 állammal van adóügyi együttműködése Magyarországnak.

Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos és Csárdi Antal LMP-s képviselők a kata elfogadott módosításának újragondolását kérték. Varga Mihály jelezte: továbbra is a vállalkozói érdekképviseletekkel folytatnak erről párbeszédet, akik támogatták azt, 340 ezer katás vállalkozást pedig nem érint a módosítás.

Mellár Tamás (Párbeszéd) alelnök vitatta az adórendszer eredményeit. A miniszter erre azt javasolta, hogy nézze meg a nemzetközi hitelminősítők vagy a nemzetközi intézmények kiadott értékeléseit. Hozzátette: nincs olyan ország, amelynek a harmadik negyedévben ne csökkent volna a gazdasági teljesítménye a járvány miatt. „Mindennap azért küzdünk, hogy munkahelyeket mentsünk meg” – közölte.

Székely Sándor (független) azt vetette fel, hogy mikor lesz a minimálbér 600 euró, vagy az ápolók, tanárok, rendvédelmi dolgozók fizetését mikor emelik meg érdemben. A miniszter szerint magáért beszél, hogy több ember vállal munkát, és az átlagkereset bruttó 400 ezer forint. A foglalkoztatotti kör mindössze 5 százaléka kap minimálbért, a járvány időszakában is 10 százalékos bérnövekedés van, ami komoly visszajelzés.

Szakács László (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy mikor módosítják a 2021-es költségvetést. A miniszter közölte: van elfogadott költségvetés. Ha szükséges, akkor majd sor kerül a módosítására, de még nem az – jelentette ki Varga Mihály.