A Twitter nyilvánosságra hozta az általa 2015-ben legbefolyásosabbnak ítélt eseményeket összegyűjtő listáját. Bár az év végi összegzések általában könnyed áttekintést nyújtanak az elmúlt évről, a közösségi portál gyűjtése jó példa arra, hogy komorodtak el, nem csak a portált, de a mindennapjainkat is uraló témák.

Elég csak a két legbefolyásosabbnak választott eseményt alapul venni. Ezek ugyanis az év elejei Charlie Hebdo szatirikus lap elleni támadás, és a novemberi, az előzőnél is brutálisabb párizsi terrortámadás, amiben 130-an vesztették életüket.

A közösségi média jellegéből következően a világ minden részén szinte azonnal értesülhetünk az érdekes és fontos eseményekről. 2014-hez képest a változás jól érzékelhető, ugyanis akkor a legbefolyásosabb témák közé még a labdarúgó világbajnokság és az olimpia is hatalmas súllyal tudtak bekerülni.Természetesen hülyeség lenne azt állítani, hogy egyedül vidám, felemelő hírekkel volt tele 2014, és az is tudjuk, hogy minden évben nem rendezhetnek olimpiát. Az viszont biztos, hogy a 2015-ben Párizst megrázó események egy teljesen új kor kezdetét jelentik. A globális terrorizmus és az arra adott reakciók, ugyanis mára nem csak a mindennapjaink, de a virtuális életünk részét is képezik.

Ebből kiindulva nem csoda, hogy az olyan hashtagek, mint a #JeSuisCharlie és a #PrayForParis a terrorizmus elleni összefogás globális jelképeivé váltak. A Je Suis Charlie hashtag nem csak a 2015-ös év egyik legbefolyásosabbja lett, hanem a Twitteren eddig legtöbbször megosztott címkéje is egyben. Egy nap alatt 3,4 millióan, tehát percenként 6500-an tweeteltek a hashtaget használva. Azonban az összefogás nem csak globális jelleget öltött, hanem helyi kezdeményezéseket is erősíti. A francia fővárosban élő Twitter felhasználók a #PorteOuverte hashtaggel kezdtek el szállást ajánlani azoknak, akik a novemberi terrortámadás után az utcán rekedtek. Ezáltal a közösségi média mára nem csak abban tölt be kulcsszerepet, hogy minél gyorsabban értesüljünk a világ eseményeiről, hanem hogy világszinten kifejezhessük szolidaritásunkat és felajánlhassuk segítségünket a terrorizmus áldozatainak.

Azonban nem árt világosan látni, hogy a közösségi terek már nem csak a békés tömegeknek adnak lehetőséget a kibontakozásra. Azok a terroristák, akik felelősek a párizsi merényletekért és sok más szörnyűségért, játszi könnyedséggel használják saját céljaikra a közösségi médiát.

A radikálisok tevékenységéről sokakban még mindig egy olyan kép él, ami bár nem teljesen alaptalan, sok tekintetbe már nem fedi a valóságot. Ugyanis a terroristák nem korlátozzák a tevékenységüket kizárólag a merényletek elkövetésére és a Deep Weben való aktivitásra. Tehát nem húzódnak vissza, és nem csak a „sötétben” működnek, hanem minden eddiginél nyilvánosabban terjesztik ideológiájukat.

Nem csak az olyan undorító húzásokra kell gondolni, mint amikor a párizsi események után az Iszlám Állam követői megalkották a saját címkéjüket – Paris burns –, amivel örömüket fejezték ki a sikeres terrortámadásokkal kapcsolatban. Ez inkább csak pár gyerekes idióta megnyilvánulása.

Az viszont már érdemes komolyan venni, hogy a különböző terrorista szervezetek komplett hashtag kampányokban terjesztik – a modern marketing igényeknek megfelelően –, képekkel és videókkal ellátott propaganda anyagaikat. Ráadásul előszeretettel használnak ártalmatlan hashtageket is – így, ha valaki egy nagy érdeklődést kiváltó témára keres rá, könnyen az al-Kaida vagy az ISIS propaganda anyagaiba botolhat.

Szűts Zoltán médiakutató szerint a radikálisok az operatív tevékenységüket tényleg az internet sötétjében folytatják, de szükségszerűen a propaganda anyagaikat olyan helyen kell terjeszteniük, ahol a legkisebb erőfeszítéssel érhetik el a legtöbb embert. Erre nyújt tökéletes helyet a közösségi média, elsősorban a Twitter.

A médiakutató szerint nehéz harcolni a terroristák propagandájának terjedése ellen, de messze nem lehetetlen. A dzsihádisták által használt kulcsszavakra koncentrálva a hatóságok a szolgáltatókkal együttműködve képesek lennének kiszűrni a nem kívánatos tartalmakat. Azt azonban hozzátette, hogy természetesen ez se nyújt proaktív védelmet – csak a már használatban lévő címkéket tudják így levadászni –, ráadásul még az ehhez szükséges erőforrások megteremtése is problémás.

Ugyanis olyan mértékű adathalomról van szó, amit szinte lehetetlen 100 százalékosan átfésülni. Továbbá ezek a módszerek felvetik annak a lehetőségét, hogy olyan kifejezéseket is kiszűrnek, amiknek nem volt céljuk, hogy a radikálisok propagandáját hirdesse, esetleg olyan személy kerül a hatóságok látóterébe, aki csak gyerekes butaságból oszt meg a terroristákéhoz hasonló tartalmakat – persze az se teljesen normális, aki csak viccből terjeszti a dzsihádisták ideológiáját. Szűts véleménye alapján igaz, hogy a szigorított ellenőrzések miatt könnyen sérülhet az a szabadságérzet, ami annyira népszerűvé teszi az olyan közösségi portálokat, mint a Twitter. De a radikálisok egyre növekvő tevékenysége alátámasztja a fokozott ellenőrzést, ugyanis a biztonsági szempontok sok esetben előrébb valóak.

Mindezek tudatában is kár lenne temetni a Twittert és a közösségi tereket, mivel a terroristák propagandájával szemben, a felhasználók is hatalmas lendülettel vették fel a harcot. Gomba módra terjednek az Iszlám Államot nevetségessé tevő kezdeményezések úgy, mint a "creates the duck state", amiknek a lényege, hogy a radikálisok által terjesztett propaganda képeken szereplő fegyvereseket gumikacsákká photoshopolják át. Vagy az olyan hashtag mint a #Daeshbags, ami az angol "douchebag" – baromarcú – és a Da'es szavak összeforrasztásából keletkezett.

Ráadásul a kibertámadásaikról híres hacker csoport az Anonymous bejelentette, hogy a párizsi merényletekre válaszul háborút hirdetnek az Iszlám Állam ellen. A hackerek szerint az #OpParis nevű hadműveletüknek köszönhetően mostanra több mint 5500 olyan Twitter felhasználói fiókot törtek fel és blokkoltak, amely az ISIS tagok kommunikációját szolgálta.

Tehát az internetes közösség, igaz csak saját keretei közt, de felvette a harcot a nemzetközi terrorizmussal, még akkor is, ha ez egyelőre csak virtuális háborút jelent.