Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Harmincezret ért egy fehér ember élete az afrikai kalózoknak

Tóth Dalma

2017.11.08. 09:29

A tranzakciót senki sem veri nagy dobra.

Egy magyar tengerészt két hete raboltak el Nigéria partjainál. A Terrorelhárítási Központ szerint él és a körülményekhez képest jól van a hatvan év körüli főgépész. A sajtó információi szerint a magyar férfi önként jelentkezett túsznak, de mellette öt másik hajóst is elhurcoltak a tengeri banditák.

Balogh Sándornak, a Magyar Afrika Társaság elnökének is volt része korábban a fentebb leírt esethez hasonló szituációban. Egy Kamerun felé tartó konvojjal utazott, amelyet feltartóztattak, és mivel nem vették igénybe a magát rendőrfőnöknek nevező személy szolgáltatásait, az illető feltüzelte a helyieket, akik körbevették az autókat, kémeknek nevezték az utasokat, és azt követelték, hogy adják fel magukat. Hosszadalmas tárgyalást követően végül körülbelül 30 ezer forintnak megfelelő váltságdíjért cserébe tovább engedték őket mesélte az M1-nek.

Nigériában sok az olaj, de csak kevesen részesülnek az ebből származó bevételekből. Akik pedig nem jutnak pénzhez, úgy érzik, hogy el kell venniük a nekik járó részt – tette hozzá Balogh.

Az Atlanti-óceán afrikai partjainál az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a támadások száma, melyek kétharmadát nigériai felségvizeken követték el. Ameddig 2015-ben "csak" 54 kalóztámadás volt Afrika partjainál, 2016-ban már közel 100.

A világon minden második nap történik egy kalózcselekmény, ebből minden héten egy Nigériánál valósul meg – mondta Balogh Sándor. Hozzátette, a túszejtéses esetek háromnegyede szintén Nigéria környékén történik.

A kelet-afrikai kalózkodás viszont alábbhagyott, mert egy nagy nemzetközi hadihajóflotta állomásozik a szomáliai öbölben. Eredményesen, drónokkal, repülőgépekkel, helikopterekkel és hajókkal, már a támadások előtt hárítanak – mondta  Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Az ENSZ 1982-es ENSZ tengerjogi egyezménye alapján egy hajónak jogában el fegyverrel megvédenie magát a kalózok ellen – állítja Gyarmati István. Manapság azonban a túszejtéses eseteket inkább tűzharc nélkül próbálják megoldani, mivel a pénz kevésbé értékes, mint egy emberélet. Arra azonban nincs szabály, hogy ki fizet, a cég vagy az állam.

Egy fehér ember élete nagyjából százezer eurót ér a nigériai kalózoknál. Sem az elkövetők, sem a kifizetők nem verik „nagy dobra” a tranzakciót.

A tárgyalások többnyire egy közvetítőn keresztül zajlanak. Az emberrablók számára a legveszélyesebb rész maga a fogolycsere, amikor az elrabolt túszokért cserébe átveszik a váltságdíjat. Ekkor a legsebezhetőbbek, az esetek többségében ilyenkor csap le rájuk a rendőrség is – mondta Gyarmati István. Hozzátette, egy „zsarolás akkor eredményes, ha sikerül meggyőznöm arról a másik felet, hogy amit mondok az hiteles vagy lehetséges”.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére