A Magyar Nemzet több független hajózási szakemberrel egyeztetve rekonstruálta a tragédia pillanatait. A Viking Sigyn a szabálytalan előzés közben éppen akkor érte utol a Hableányt, amikor a kirándulóhajó a Margit híd pesti szakaszának középső pillérnyílásán át akart hajózni. A Viking típusú hajók felépítése miatt az orrkúp 8-10 méter hosszú, víz alatti torlóhullámot tolt maga előtt a Hableány irányába.

A Clark Ádám úszódaru kiemeli a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát a Margit hídnál 2019. június 11-én | MTI/Mónus Márton

A torlóhullám – mivel a két hajó nyomvonala túl közel esett egymáshoz – az utolérés pillanatában a Hableány farát jobbra, a part felé lökte. Mivel a két hajó közötti – a meghosszabbított menetvonaluk között merőlegesen mérhető – oldaltávolság jelentősen kisebb, rövidebb volt a Hableány hosszánál, a kirándulóhajó balra vágódó orra és tatja a Viking Sigyn elé került. A keresztbevágódást gyorsította a hegymeneti sebesség és a vele szemben ható áradó Duna folyássebessége. A Sigyn az orrkiképzése miatt lefelé nyomva letarolta a Hableányt.

A szállodahajó ekkor már nem tudott kitérni balra, és 200 méterre a híd előtt sem volt képes jelentősen lassítani, mert ha kitér a folyó sodorirányából, úgy a hídpillérnek ütközik, ha pedig lassít, olyan sodródásba kerül, hogy emiatt keresztbe fordul.

A szakértők sem értik, hogyan fordulhatott elő, hogy amikor egy ekkora hajó előzött, nem adott ki figyelmeztetést a többi hajónak. Véleményük szerint a nyomozóknak azt is elemezniük kell, hogy nem volt-e úgynevezett kényszerítő menetidő-elvárás a hajóval szemben. Például sietnie kellett, nehogy beragadjon a főváros belső szakaszán, mert az áradás miatt már nem fért volna át a hidak alatt. A szakértők egyértelműen leszögezték: a Viking Sigyn másodikként érkezett a híd alá, amit nem tehetett volna meg, s nem haladhatott volna be a pillérnyílásba úgy, hogy a Hableány már ott tartózkodott – ismerteti a napilap.