Tömött sorok várakoznak a boszniai Bihácson a pénzkiadók előtt, majd elégedett arcokkal, euróval tömött zsebekkel távoznak onnan a migránsok. A településen jelenleg körülbelül 3000 bevándorló tartózkodik. A gyanús pénzekhez való hozzájutásról tud a boszniai rendőrség is, azonban azt, hogy kitől kapják a migránsok a pénzt, ők sem tudják.

– tette hozzá Snezana Galic, a bihácsi rendőrség szóvivője.

Nemcsak Bihácson, hanem a közvetlenül a határ mellett fekvő Velika Kladusában is jól megy a gyanús eredetű pénzhez jutás. Az egyik migráns itt elárulta az Informátornak, hogyan működik a rendszer.

„- Hogy lehetséges pénzt szerezni?
- Néhányunknak a családtól, barátoktól, ők adnak.
- Küldik?
- Igen.
- Van útleveled és a postán…
- Nem az én útlevelem, egy másik embernek az útlevelével.
- Ezt nem értem.
- Képzeljük el, hogy a barátom vagy.
- Igen.
- És neked van útleveled.
- Igen.
- Én azt mondom neked, hogy kéne pénz, te odaadod nekem az útleveled, megnézik a fotót, aztán adják a pénzt, én meg neked a jutalékot.
- Mindezt a postán vagy máshol?
- Nem, a Western Unionban.”

Azt persze kezeljük fenntartásokkal, hogy a bevándorlóknak a családjuk küldik a pénzeket, hiszen ha így lenne, akkor mi értelme lenne az egész migrációnak. Ha ennyire tehetősek lennének a családok, akkor nem kellene elhagyniuk a migránsoknak a szülőföldjüket. Illetve éljünk a gyanúperrel akkor is, amikor egy bevándorló arról beszél, hogy abból lett pénze, hogy mindenét eladta otthon, mert valószínűleg ez is hazugság. Az Informátor felkeresett más bevándorlókat is, akik hasonló történetet adtak elő, mint a korábban idézett bevándorló. A sztorikban mindig azonos, hogy senkinek nincs útlevele, mindenki egy bizonyos barát segítségével jut a pénzhez. Azonban az a jó barát, amikor mi kerestük, valamiért nem akart felbukkanni. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint ez egy nagyon jól felépített hálózat:

„Lehet, hogy az ő nevére küldenek, megállapítják, hogy tegyük fel Ahmed Alinak van útlevele, akkor elküldenek mondjuk 5 ezer eurót Ahmed Alinak és elküldik nekik Messengeren, Whatsappon vagy bármilyen más telefonos applikáción keresztül, hogy kiknek kell ebből a pénzből és mennyit adnia, és nyilván akkor ő a bankár és ezeket a pénzeket szétosztja. Ez lehet a legegyszerűbb folyamata, hogy eljuttassák a pénzeket mondjuk Nyugat-Európából a Balkánra, és tényleg minden címzett ezt meg is kapja.”

Az útleveles pénzszerzés nagyon hasonlít a migránskártyás rendszerre. A kontinens déli országába érkező bevándorlók névtelen bankkártyákat kapnak, amelyen ismeretlen eredetű pénz van. Hollik István, a Fidesz-KDNP frakciószövetség szóvivője szerint ennek a programnak nagyon sok biztonsági kockázata van:

„Ha én szeretnék bankkártyát igényelni, akkor bemegyek a bankba, tőlem elkérik a személyi igazolványomat. Tudják, hogy én ki vagyok. Szerintem nonszensz az, hogy névtelen kártyákat migránsoknak adnak, akikről egyébként nem sokat tudnak, papírjaik egyáltalán nem biztos, hogy vannak, ha vannak, akkor hitelesek-e, és nem tudnak semmit az illetőről, hogy terrorista-e éppen vagy sem, akiknek a kártyákat kiadják. Nem tudjuk azt sem, hogy hány ilyen kártyát osztanak szét, milyen elven, mennyi pénzt raknak rá, hogyan lehet levenni ezekről a kártyákról a készpénzt, az ENSZ-nek eszébe jutott-e, hogy ennek súlyos biztonsági kockázata van, hiszen lehet, hogy így indirekt módon de az ENSZ és az EU pénzén terrorizmus finanszírozására fordítódik. Ezeket a kérdéseket mi feltettük, de választ nem kaptunk rá.”

Az Informátor teljes adása itt látható: